Új építési törvény, mely gyökeres változást hozhat az építőiparban

2013-01-02 14:13:32

A módosításokat is tartalmazó mindig aktuális jogszabály itt:
http://www.epitesijog.hu/hatalyos-epitesugyi-jogszabalyok/altalanos-jogszabalyok

Egy érdekes anyag itt:  Piacfelügyeletek válasza: létezik az „orweli igazság”

 

 

(A magyarázatokat is tartalmazó, 2013. január 01. napján hatájos eredeti jogszabály!)

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről

Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

a) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),

b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,

d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),

e) az építmények kivitelezésére,

f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,

g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,

h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,

i) az a)-h) pontok körébe tartozó kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,

j) az a)-i) pontokban foglaltakkal kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá

k) az a)-j) pontokban foglaltakra vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy).

(2) E törvényt a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

BH2010. 230. A nyomvonal jellegű építmény fogalma nem azonos a nyomvonalas építmény fogalmával (1997. évi LXXVIII. törvény 1. §, 2. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. §, 32. §, 4/1981. (III. 11.) KPM-IPM együttes rendelet 1. §).

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb célra szolgáló része.

3. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.

4. Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

6. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-elosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.

7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Az építésügy alaptörvényeként az Étv. vitathatatlan előnye, hogy hatálybalépésével először adta a szakterület átfogó, a megváltozott társadalmi és gazdasági feltételekhez igazodó szabályozását. Középpontjába az épített környezet fogalma került, összekapcsolva ezzel a környezet és az építés ügyét, védelmét. Az Étv. megfelelően szabályozza a közösségi és magántulajdon védelmét, kiemelkedő célként megfogalmazva a jogbiztonság és jogegyenlőség követelményét, a közérdek és a jogos magánérdek egyensúlyának megteremtését, a döntési folyamatok nyilvánosságának, nyomon követhetőségének növelését. Az építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó követelményrendszer - a településrendezéstől a konkrét építésig - összhangban van a hazai gyakorlattal, a környezet-, a természetvédelem, valamint az építészeti értékek védelmének újszerű követelményeivel, és harmonizál az európai szabályozással (pl. építési termékek megfelelőségi kritériumai, akadálymentes épített környezet). Ezen követelmények kötelező figyelembevétele európai uniós kapcsolódásunk feltétele, egyben alapja az építésügyi műszaki szabályozás korszerűsítés alatt álló új hazai rendszerének.

A törvény előremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsősorban az építésügyi hatóság, illetve az ellenőrzések útján az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem tudnak maradéktalanul megfelelni. Az okok szerteágazóak, de alapvetően abból a súlyosan ellentmondásos helyzetből erednek, hogy a jelenlegi hatósági rendszerben nincsenek kellőképpen elhatárolva és szétválasztva az állami és az önkormányzati feladatok. Az összeférhetetlenségi kérdések máig tisztázatlanok, hiányoznak a szakszerű, jogszerű és befolyásmentes döntéshozatal garanciái.

Az építésügy - politikai döntések következtében létrejött - széttagoltsága (különböző tárcák, hivatalok, szervek és szervezetek) jelentősen megnehezíti az Étv. 1. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 4. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben is deklarált egységes központi szakmai irányítás gyakorlását. A különböző területek hatékonyabb szakmai összehangolása érdekében megfelelő szintű keretek között az építésügy átfogó törvényében az építésügyért felelős miniszter feladatainak és hatáskörének részletesebb meghatározásával biztosítani szükséges az építésügy egységes - a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is érintő - szakmai irányítását.

Az elmúlt évek ellenőrzéseinek tapasztalatai, az ügyfelek visszajelzései és az építésügyben érintett szakmai-társadalmi szervezetek szinte egyöntetű véleménye szerint az építésügyi igazgatásban a jogalkalmazás oldalán komoly zavarok mutatkoznak, a törvényben helyesen megfogalmazott követelmények, célok és feladatok végrehajtása csorbát szenved. Különösen az építésügyi hatóságok jogi státusa, működési feltételei és ezzel együtt az építésügyi hatósági munka minősége képezi jogos kritika tárgyát. A tapasztalt hibák, ellentmondások megszüntetése elsősorban intézményi reformot igényel. A törvényben szabályozott megoldás (az építésügyi hatósági feladatok körzetközponti jegyzőre történő telepítése) alapvetően pénzügyi-finanszírozási okok miatt első lépcsőnek (ütemnek) tekinthető csupán, ezt követően mindenképpen elő kell készíteni a végleges megoldás megvalósításának feltételeit is, esetleg új törvényi koncepció alapján, mert a törvényben szereplő megoldással a jelzett problémák csak részben küszöbölhetőek ki.

A jogszabályhely a meglévő fogalmak gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítását, illetve új fogalomként többek között a biológiai aktivitásérték, az építészeti érték, az építészeti örökség, a fővárosi keretszabályzat meghatározását tartalmazza.

A törvénymódosítás a fenntartható fejlődéssel összefüggő elvárásnak a teljesítése érdekében bevezeti a területek biológiai aktivitásértékének számítását és pótlását. A „biológiai aktivitásérték” új fogalmát ezért meg kell határozni. A számítás részletes szabályait külön jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmazza.

A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten sajátos követelmények megállapítását és kielégítését igénylő építményfajták (pl. közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízi építmények, a bányaműveléssel, az atomenergiával kapcsolatos, illetve a honvédelmi célú építmények) - az Étv.-vel összhangban - a speciális követelményeikre külön szabályozást nyerhessenek.

Rendeltetésükre tekintettel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladatainak végrehajtását szolgáló belbiztonsági építmények egy része is ilyen speciális szabályozást igényelhet, ezért ezen építmények szerepeltetése a sajátos építményfajták között indokolt.

Az építésügynek és ezen belül a településrendezésnek a célja a települések fejlődésének az elősegítése. A települési önkormányzatoknak két, az önkormányzati törvényben nevesített feladata kapcsolódik ehhez: a településfejlesztés és a településrendezés. A törvény említi és definiálja az egyik - talán legátfogóbb - településfejlesztési dokumentumot, a településfejlesztési koncepciót, és rögzíti annak kapcsolatát a településrendezési tervezés eszközeihez. Az Étv. a településfejlesztési koncepciót a településrendezési eszközök közé sorolja. A településfejlesztési koncepció (amely a mit, miből és mikor kérdésekre ad választ) szoros összefüggésben van a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal, szabályozási tervvel (amely a hol és hogyan kérdésekre válaszol). A szerkezeti tervnek az Étv. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásához (előzetes véleményezés) a fejlesztési koncepciót is mellékelni kell - tájékoztatás céljából - az önkormányzatoknak. A településfejlesztési koncepció fogalma is pontosításra került, hogy egyértelművé váljon, hogy annak tartalma elsősorban nem műszaki, hanem gazdasági, szociálpolitikai és pénzügyi jellegű.

9. Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely

- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és

- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.

10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

11. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési (fővárosban a kerületi) önkormányzati rendelet.

12. Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program.

13. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

14. Önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főmérnök: a települési önkormányzat településüzemeltetési, a település műszaki - különösen a sajátos építményekkel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos - feladatainak ellátásában közreműködő, e feladatokkal kapcsolatos döntést előkészítő személy.

15. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

16. Önkormányzati (megyei, települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főépítész: a helyi önkormányzat településrendezési, valamint e törvényben meghatározott egyéb építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő személy.

17. Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.

18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

19. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon - tartalmazó dokumentum.

20. Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.

21. Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

22. Telekcsoport újraosztása: a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása.

23. Telekegyesítés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása.

24. Telekfelosztás: a telek új telkekre történő osztása.

25. Telekhatárrendezés: az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.

26. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.

27. Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.

28.

29. Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki infrastruktúra-hálózatok elrendezését meghatározó terv.

30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

31. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.

32. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom - ezen belül a helyi közösségek - identitása és alkotóképessége fejeződik ki.

33. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt.

34. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása.

35. Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek épületmagasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását, valamint a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz.

36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

14/2010/Áhsz. 17. § (1)/ISZ Felhalmozási vagy működési kiadásként kell-e elszámolni az önkormányzatoknak a településrendezési tervek elkészíttetésével kapcsolatos ráfordításokat, ha a településrendezési tervek hosszú távon szolgálják az önkormányzat településfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos feladatait, a településrendezési tervek elkészítésének ideje minimálisan egy év, költségvonzata pedig legalább 2-3,5 millió forint egy kistelepülés esetében is?

[67/2002. Számviteli kérdés]

A helyi önkormányzatok településfejlesztéssel és településrendezéssel kapcsolatos feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) határozza meg. Az Ötv. 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, épített és természeti környezet védelme... Az Étv. 6. §-a szerint (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen:

a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása,

b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,

c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása...

(3) A települési önkormányzat és szervei ... a településrendezési feladatukat

a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, ... látják el.

Az Étv. 2. §-ában szereplő fogalom meghatározások

Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.

Településrendezési terv: a településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.

Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését.

Az Étv. 7. §-a meghatározza a településrendezés célját, feladatát és eszközeit:

7. § (1) A településrendezés célja a települések terület felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

(2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:

a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;

b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;

c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.

A Étv. 7. § (3) bekezdése szerint a településrendezés eszközei:

a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg. A településfejlesztési döntések a település jövőbeni fejlesztésének elgondolását, illetve az ezzel összefüggő prioritásokat foglalja magába. Ez elsősorban nem műszaki, hanem településpolitikai dokumentum, amelynek kialakításánál - a széleskörűen értelmezett - természeti adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, finanszírozási szempontoknak van döntő szerepük;

b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg. A településszerkezeti terv alapvető feladata, hogy a település teljes igazgatási területére, annak környezeti, természeti, táji és műszaki adottságait figyelembe véve, az ezekhez illeszthető településfejlesztési célokból és településpolitikai prioritásokból adódó földhasználatok fajtáira a település előrelátható szükségleteinek megfelelően meghatározza az alapelveket. Így elsősorban a bel- és külterületet, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, az azokon belüli tagozódásokat;

c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg. A szabályozási terv az építési szabályzat rajzi kiegészítése, amely a település teljes területére vagy annak egyes részeire készülhet. A településrendezéshez szükséges követelmények közül azokat, amelyek rajzban nem fejezhetők ki vagy nem alkalmasak arra, helyi építési szabályzatba kell foglalni. A helyi építési szabályzat a település területén (területein) az építés rendjét biztosító, jogilag kötelező megállapításokat tartalmazza a megengedhető építési hasznosításra vonatkozóan. A beépítés feltételeit (a telkek méretét, beépítési módját, beépítettségét, kötelező beépítési vonalát és az épületek homlokzatmagasságát) a szabályozási tervbe - ezzel a helyi építési szabályzatban - kell meghatározni.

A helyi építési szabályokat és a településrendezési terveket nem közvetlenül a település érdekéből, hanem általánosabb (országos) közérdekből kell elkészíteni, felülvizsgálni, módosítani, ezért az étv. felhatalmazást ad arra, hogy ilyen esetekben a település kötelezhető legyen azok felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására.

Az Étv. 10-11. §-ában foglaltak szerint a településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzos, valamint szöveges munkarészből áll, amelyet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv elkészítéséről kell gondoskodnia.

A fenti jogszabályi előírások alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a településrendezési terv hosszú távon szolgálja az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait, amely indokolttá teszi, hogy az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési terv elkészítésével kapcsolatos kiadás, mint befektetett eszközökkel kapcsolatos kiadás az immateriális javak között, az egyéb szellemi termék aktivált értékeként jelenjen meg az önkormányzat könyveiben.

Az államháztartás információs rendszerének megfelelően a kiadások főbb jogcímek szerinti csoportosításánál a felhalmozási kiadások közé tartoznak mindazok a kiadások, amelyek a befektetett eszközök beszerzésével, létesítésével kapcsolatosak. Idetartoznak az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzésével, létesítésével és felújításával, valamint a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos kiadások.

Az államháztartás szervezetei esetében a felhalmozási kiadás fogalma tágabb, mint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontjában meghatározott beruházás fogalma. A számviteli törvény 25. § (7) bekezdése pedig egyértelműen rögzíti, hogy a szellemi termékek közé sorolni az egyéb szellemi alkotásokat ... függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a gazdálkodó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

A jogszabályi előírások értelmében tehát a településrendezési terv olyan szellemi terméknek minősül, amely hosszú távon szolgálja az önkormányzat építésügyi feladatait. Ezért a települési önkormányzatoknak a településrendezési tervek elkészíttetésével kapcsolatos kiadásokat a 1134. Szellemi termékek vásárlása főkönyvi számlán kell elszámolnia és a településrendezési terv elkészültéig a 1174. Szellemi termékek folyamatban lévő beruházásának állománya számlán kell állományba venni a tőkeváltozással szemben. A folyamatban lévő (befejezetlen) településrendezési terv mérlegfordulónapi értékét az elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében az immateriális javak között Szellemi termékek mérlegsoron kell kimutatni. A településrendezési tervet akkor lehet üzembe helyezni, amikor azt az önkormányzat képviselő-testülete rendelettel jóváhagyja.

[2000. évi C. törvény 25. § (7); 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 17. § (1); 1990. évi LXV. törvény 8. § (1); 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 6-7. §, 10-11. §]

37. Fővárosi településrendezési terv: a fővárosi településszerkezeti terv.

KGD2011. 76. Saroktelek az az építési telek is, amelyet egy közút és egy közforgalom céljára felajánlott magánút határol [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 1988. évi I. tv. 32. §, 47. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33. §, 1952. évi III. tv. 177. §]

KGD2011. 49. Csak olyan lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, amely beépítetlen. Illetékjogi szempontból az a földrészlet tekinthető beépítetlennek, amelyen nem található az 1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8. pontjában meghatározott építmény (1990. évi XCIII. tv. 2. §, 26. §, 102. §)

KGD2010. 124. A nádtetős, betonalaphoz rögzített kővázas kerti terasz is építmény, melynek elhelyezésénél az oldaltávolságot be kell tartani (1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. §)

KGD2009. 171. A faoszlopokon álló terasz is építmény, amely ezért nem helyezhető el a szomszédos épülettől 4,5 méteres távolságon belül (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35-36. §).

KGD2008. 205. Oldalkert és hátsókert területébe nyúlóan engedély nélkül épített tároló fennmaradása nem engedélyezhető, ha az építéssel a beépítés mértékét is túllépték (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 2., 48. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §).

KGD2008. 47. Szélerőmű létesítésnek engedélyezésére a települési önkormányzat jegyzője nem rendelkezik hatáskörrel [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 52. §; 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §; 2001. évi CX. törvény 3. §].

KGD2007. 221. Elő- és oldalkertben - engedély nélkül épített - lábakon álló gépkocsibeálló fennmaradása nem engedélyezhető. [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §]

BDT2000. 166. A túlépítés szabályait nemcsak épületekre, hanem minden építményre alkalmazni kell. Az építmény meghatározásának jogi kritériumai. A túlépítés jogkövetkezményeinek alkalmazása, attól függően, hogy a túlépítő jó- vagy rosszhiszemű volt.

BH2010. 349. Az ingatlant - a helyi építési szabályzat rendelkezései által megengedett - korlátozott beépíthetősége nem teszi beépítésre szánt területen fekvővé. Ebből a szempontból az övezeti besorolás az irányadó (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 2000. évi CXII. törvény 8. §).

BH2010. 230. A nyomvonal jellegű építmény fogalma nem azonos a nyomvonalas építmény fogalmával (1997. évi LXXVIII. törvény 1. §, 2. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. §, 32. §, 4/1981. (III. 11.) KPM-IPM együttes rendelet 1. §).

BH2007. 356. Fa lábakon álló kerti terasz is építmény, amely az oldalkertben nem helyezhető el (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §).

BH2006. 31. A légkondicionáló berendezés kültéri egységének az ingatlanon való elhelyezése nem építési engedély köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. §].

EBH2011. 2311. II. Közterületen vendéglátás céljára nem alapítható szolgalom, következésképpen e célból közterületre szolgalmi jog elbirtoklás útján sem szerezhető meg [1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja, 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pont].

Általános követelmények

3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:

a) a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció alapján,

b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,

c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint

d) a résztvevők együttműködésével

kell megvalósítani.

(2) Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre.

KGD2012. 70. Építési ügyben szakkérdésnek minősül a zaj- és levegővédelmi kifogás, eldöntéséhez szakértői vélemény beszerzése szükséges. A zaj- és levegővédelmi kifogásait a felperes csak saját érdekkörében érvényesítheti sikerrel (1952. évi III. tv. 206. §, 339. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 3. §)

EBH2002. 826. A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3. §, 7. § és 9. § 12/1983. (V. 12.) MT r. 4. §, 12. §, 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet].

Az állam építésügyi feladatai

4. § (1) Az építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra vonatkozó országos szabályok és közérdekű követelmények megállapítása -, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.

(2)

(3) A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:

a) az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,

b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,

c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,

d) az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.

(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítására készített törvény több ponton is teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel, mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében:

a) A teljes nyilvánosság mellett a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal:

- a beruházások kiszámíthatóvá és megvalósításuk biztonságosabbá válik, a fejlesztési és rendezési szabályok rugalmasabbá tehetőek azzal, hogy törvényi szinten csak a keretszabályokat adjuk meg, a részletszabályok a rugalmasságra alkalmasabb végrehajtási szabályokban jelennek meg. Ezáltal a valós problémákat jobban kezelő, az elvárásokat hatékonyabban teljesítő, az egyes településtípusokat jobban kiszolgáló szabályozás létrehozására nyílik lehetőség.

b) Javul a befektetői jogbiztonság azzal is, hogy a fővárosban a jelenleg kialakult kettős, anomáliákkal terhelt településrendezési gyakorlat felszámolhatóvá válik az alábbiak szerint:

- megszűnik a fővárosi keretszabályzat és a szabályozási keretterv, valamint a főváros településrendezési eszközeinek összhangjához szükséges követelmények fővárosi önkormányzati rendeletben történő szabályozására vonatkozó felhatalmazás, amely a beruházások megvalósítása során a gyakorlatban patthelyzeteket hozott létre;

- fentiek helyett a fővárosi rendezési szabályzat kerül bevezetésre, amely egyszerűsíti és egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát a településrendezési feladatuk ellátásában, ugyanakkor lehetőséget biztosít a főváros egységes szabályozásához, a beépítési intenzitás és magassági szabályok meghatározásával.

c) Az „összevont telepítési eljárás” bevezetése a beruházások megvalósítását segíti elő, ha a rendezési terv módosítása szükséges. Lehetőséget biztosít arra, hogy egy fejlesztési szándék megvalósíthatósága tekintetében, még mielőtt nagyobb időbeli és pénzbeli ráfordításra kerülne sor, tisztázódhasson, hogy az adott helyen az a beruházás megvalósítható-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Alkalmas arra is, hogy a jelenleg külön-külön lefolytatandó hatósági eljárásokat (környezetvédelmi, földvédelmi, erdővédelmi és régészeti stb.) egy eljárásba foglalja, ezzel a beruházás megvalósításának ideje rövidül, megvalósítása időben és pénzben (megtérülésben) tervezhetőbbé válik. Lényegesen lerövidül a fejlesztés tényleges megkezdését - az építést - megelőző engedélyek megszerzéséhez szükséges idő, mert az építési engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságokat az összevont telepítési eljárási eljárásban adott szakhatósági véleményük már köti.

d) A „településképi véleményezés” bevezetése lehetőséget ad - kötelezettséget nem teremtve - a polgármester számára, hogy egyes tervezett (építési engedélyhez kötött) tevékenységről, ha az a védett településképet érinti, véleményt adjon az építésügyi hatósági eljárás lefolytatásához. Ez az építtető számára többlet-terhet nem jelent, mert

- kiváltja a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárást azzal, hogy az önkormányzat - amennyiben helyi rendeletében szabályozott módon élni kíván a véleményadás lehetőségével - maga dönt arról, hogy véleményét az önkormányzati főépítész, vagy szakmai grémium (tervtanács) álláspontjára alapozza.

- integrált települési hatásvizsgálati eljárás lefolytatása esetén az eljárásba beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni (integrált eljárás esetén mind a polgármesteri véleményezés, mind a területi tervtanácsi véleményezés az eljárásba beépíthető lesz)

- területi építészeti-műszaki tervtanács igénybevétele esetén a tervtanácsi véleménybe beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni,

- a véleményezéshez csak a legszükségesebb (csökkentett tartalmú és kidolgozottságú) terveket szükséges benyújtani.

- Előnyt jelent viszont az építtető, beruházó, befektető számára, mert a telepítési és településképi kérdések, melyek az építési engedély megadásának kiemelt feltételei, még a tervezés kezdetleges stádiumában (kis idő és pénzráfordítás mellett) már előre tisztázódnak.

Így a szükség szerinti önkormányzati elvárások még a tervezési folyamatba időben beépíthetőek és figyelembe vehetőek.

A jelenlegi, sokszor hónapokat igénybevevő tervtanácsi eljárás helyett egy 15 napos határidejű eljárásban ad véleményt a polgármester és amennyiben a véleményadás határidejét nem tartja be, véleménye megadottnak tekintendő. A polgármesteri vélemény az építési engedélykérelemhez csatolandó.

e) „Településrendezési, településképi szolgáltatás” keretében az önkormányzat előzetes tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, javaslatot ad a telek beépítésének feltételeiről, a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, szakmai konzultációt biztosít a követelmények teljesítése érdekében. E szakmai konzultáció, előzetes tájékoztatás keretében biztosítható, hogy a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezés a beruházás tervezése és engedélyezése szempontjából eredményes legyen. Az előzetes egyeztetést, konzultációt a beruházás tervezője a főépítésszel folytathatja le.

f) A „településképi bejelentési eljárás” - „településképi kötelezési eljárás” bevezetése lehetőséget ad - kötelezettséget szintén nem teremtve

- a polgármester számára, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében - helyi rendeletben meghatározottak szerint - meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását;

- a polgármester számára, hogy az önkormányzati településképi előírásokat betartassa, ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb ötvenezer forintig terjedhető bírságot szabhasson ki.

g) a „közterület alakítás”, amely lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a település közterületeit egységes - minden szakterületre kiterjedő - közterület alakítási terv alapján valósítsa meg.

h) Szemléletváltást jelent az engedélyezésben az új típusú építésügyi hatósági eljárások bevezetése.

A 2013. január 1-jén bevezetendő elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárások hagyományos konstrukciójával közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) keretei között szakítsunk. A hangsúly az engedélykérelem előkészítettségére helyeződik, mert ha a kérelem hiányos, szakszerűtlen, akkor a hatóság csak „kínlódik” vele és a végén a kérelem nem teljesíthető. Garanciákat kerestünk arra, miképpen lehetne az előkészítettséget növelni:

- egyik ilyen - nem kötelezően igénybe vehető - eszköz az elektronikus tárhely, mely alkalmas arra, hogy az építtető egy elektronikus „kosárban” gyűjtögethesse (legfeljebb fél évig) az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Ilyen dokumentum lehet pl. az előzetes szakhatósági vélemény, a tervtanácsi vélemény, vagy a polgármester előzetes véleménye, a tervdokumentáció, a hatósági engedély vagy a hozzájárulás;

- másik igénybe vehető eszköz az építésügyi hatósági szolgáltatás, melynek keretében az építtető kérheti a hatóságtól, hogy előre (még az építési engedélykérelem benyújtása előtt) nézze át, hogy a „kosárban” gyűjtögetett dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e a kérelem elbírálásához, továbbá mennyi illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfelek körének megállapítását is kérhetik. Ez a hatósági szolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a kérelem benyújtásakor ne legyen hiányos, „azonnal” elbírálható legyen, semmilyen körülmény ne szakítsa meg az engedélyezési eljárást. Ehhez olyan joghatás fűződhet, mint pl. a 15 napos ügyintézés garanciája.

Az építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidejének betartásához, ezzel az eljárás átláthatóságához és kiszámíthatóságához, tervezhetőségéhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárására vonatkozó ügyintézési szabályok egységesítése is szükséges. Ennek érdekében

- a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap (vagy ettől kevesebb) lehet;

- az eljáró építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatósági állásfoglalás megadásának ideje beleszámít.

i) Az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók érdekében lehetővé válik a megfelelő szakmai garanciák mellett, hogy felelős műszaki vezető igénybe vétele nélkül is végezhessenek építőipari kivitelezési tevékenységet közvetlen hozzátartozónak, vagy alvállalkozó igénybe vétele nélkül. Ilyenkor a tevékenységet végző szakmunkást terheli a felelős műszaki vezetőre megállapított felelősség.

j) Európai uniós előírásokat teljesítve törvényi alapot kíván teremteni az építési termékek alkalmazásának harmonizált szabályozására, ezen belül is a természetes, hagyományos, helyben előállított építési termékek alkalmazhatóságára.

k) Az építési fegyelem szigorítása, a jogkövető magatartás és a rend kikényszerítése érdekében

- rendszerbe foglalja a szabálytalan építési tevékenységek esetköreit és a hozzájuk kapcsolódó jogkövetkezményeket, meghatározzuk a szabálytalan, a jogszerűtlen, a szakszerűtlen és a jogosulatlan tevékenység esetköreit;

- meghatározza a fennmaradási engedély megadása feltételeit;

- meghatározza a szankciók megállapításának elveit;

A büntetés megállapításánál figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, a megállapított büntetésnek a megsértett építési jogszabályokkal arányban kell állnia, és ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos büntetés megállapítását. Azonban az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén fokozottabb büntetés alkalmazandó;

- differenciálja a szabálytalanság jogkövetkezményeit:

= figyelmeztetés,

= bírság megállapítása

= tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása;

= tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, megtiltása

= névjegyzékből való törlés, kizárás,

= kamarai fegyelmi eljárás kezdeményezése

= hatósági kötelezés.

l) a szabálytalan építési tevékenységek megakadályozása kiemelt közérdek, rendszeres ellenőrzést, következetes szankcionálást és végrehajtást kíván. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az építésügyi hatósági ellenőrzések száma messze alatta maradt az elvártnak. A feltárt szabálytalanságok tekintetében a szükséges intézkedéseket vagy nem hozták meg, gyakran a meghozottakat elévültették. A kiszabott bírságokat nem hajtották be, emiatt az állam kintlévősége meghaladja a milliárdos nagyságrendet. Az állampolgárok így joggal gondolhatták, hogy következmények nélkül szabálytalankodhatnak, mert a hatóság úgysem jár el. Mindezek miatt az ellenőrzések számát és hatékonyságát - hasonló módon, mint az unió legtöbb országában (pl. „baupolizei”) - jelentősen növelni szükséges és a feladatot állami kontroll alá kell helyezni. Az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság, az építésfelügyeleti hatóság jelenleg is az építési helyszínek legfőbb ellenőre, feladatai közé tartozik a szabálytalanságok feltárása, így feladatai megerősítésével, kiszélesítésével, működésük gazdaságosabbá, szakszerűbbé és hatékonyabbá tételével a szabálytalanságok feltárása jelentősen fokozható, a végrehajtásban a szubjektív elemek és érdekeltségek, ráhatások kiküszöbölhetők. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai kibővülnek az építési folyamat lezárását követően szabálytalan építkezések az építésügyi monitoring alkalmazásával történő feltárásán túl a jókarbantartási kötelezettség ellenőrzésére, és az építésrendészeti eljárások lefolytatására. Intézkedési eszköztára kiteljesedik: a kivitelezés szükség szerinti azonnali leállítása, bírság kivetése, jogosultsággal összefüggő vétségek esetén az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szerv megkeresése, stb.

m) a miniszter által irányított és felügyelt elektronikus Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) létrehozása az adminisztratív terhek lényeges csökkentését eredményezi az állampolgárok és a hatóságok tekintetében is, mert megszünteti a több száz helyen különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartás vezetésének kötelezettségét, helyette egy egységes elektronikus nyilvántartás fog működni, ahová a különféle adatbázisokba adatot a hatóságok és jogszabályban erre kötelezett személyek vezetnek be. Az építésügyért felelős miniszter a Dokumentációs és Információs Központ működtetése keretében gondoskodik

- a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi tervtárának fenntartásáról, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról,

- a Nyilvántartás (és az ÉTDR) működtetéséről és fenntartásáról,

- a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, vélemény-nyilvánítási és javaslattételi lehetőség biztosítására vonatkozó információs feladatai teljesítéséről.

n) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának átláthatóbbá tétele érdekében az építőipari kivitelezői regisztráció tartalmát kiszélesedik

A hazai építőipari vállalkozások egyik legjelentősebb problémája - a csökkenő megrendelés állomány mellett - a jelentősebb fizetési csúszásból vagy az ellenérték-teljesítés elmaradásából származó tartozási lánc veszélye. A tartozási lánc elkerülése, illetve a kockázatok csökkentése több terület összehangolt lépését igényli. A hatályos szabályozás átalakításával és új hatékony intézkedések kidolgozásával minimálisra lehet csökkenteni az indokolatlan nem fizetés veszélyét.

A módosítások közül

- a vállalkozásminősítés lehetőségének bevezetése a megrendelők számára olyan nélkülözhetetlen információs lehetőséget képes nyújtani, amely elkerülhetővé teszi a teljesítésre mind pénzügyileg, mind szakmailag alkalmatlan kivitelezők foglalkoztatását,

- a központi rögzítést is lehetővé tevő elektronikus építési napló a kivitelezési folyamat dokumentálásának elektronizálásával a beruházás előrehaladásának és az egyes munkafolyamatok megvalósításának hiteles bizonyítására és a kivitelezési láncolat áttekinthető nyilvántartására képes,

- a kivitelezői felelősségbiztosítás előírásának lehetősége pedig azáltal, hogy a károk megtérítését garantálja, mind a megrendelői, mind a kivitelezői oldalon kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a kivitelezési tevékenység végzését.

A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás módot kell biztosítani a beruházás gyors és egyszerű megvalósítására, ezért ilyen kivételes esetben a Kormány maga állapíthatja meg a beépítés szabályait.

(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.

Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős fejlesztések beindítására.

A magyarországi építőipar gazdasági válság következtében kialakult helyzete az építőipar minden területén sürgető változásokat követel. Az építőipar válságát enyhíthetik azok az intézkedések, amelyek az építési beruházások megvalósításának elősegítését célozzák.

Közérdek, fontos nemzetgazdasági cél, hogy az építési beruházások megvalósítása megfelelő szakmai garanciák mellett az építésügyi követelményeknek, szabályoknak megfelelően, jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen történjen. Ezért az építési beruházások megvalósításának és az építőipar akkut problémái megoldásának elősegítése érdekében a Kormány egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és ellenőrizhető lépéseket tervez.

Az építési beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának folyamatában kormányzati beavatkozással a folyamatok kiszámíthatóbbakká, tervezhetőbbekké válhatnak. Ezáltal növekedhet a befektetői bizalom, mérséklődhet a lánctartozás, átláthatóbbá válik (ezáltal fehéredik a feketemunka) az építőipari kivitelezési tevékenység, érdemben rövidíthető az időigény, egyszerűsíthető az eljárás, csökkenthetők a párhuzamosságok mind az előkészítés, mind az építési engedélyezés folyamatában. A megfelelő színvonalú és számú szakember-ellátottság érdekében az építési folyamat résztvevőinek szakmagyakorlási jogosultsági feltételei egyszerűsödnek.

Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik meghatározó ágazata. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az építőipari keresletet. A szabályozás hatályba lépésével gazdaságélénkítő hatás érhető el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók, akik folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és tevékenységükre vonatkozó előírásoknak.

Az intézkedések pozitívan hathatnak az építőipar válságának kezelésére, a feketemunka kifehérítése érdekében tett kormányzati elhatározások megvalósítására, valamint elősegítik a lánctartozás megfékezését is. A beruházások megvalósítása - a területek megszerzése, az engedélyek beszerzése, a szakember-ellátottság biztosítása, a szabálytalankodókkal szembeni szankciórendszer pontosítása - tekintetében a törvény kifejezetten előmozdító, azokat elősegítő és gyorsító hatású.

Az építési beruházások gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak olyan egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást, azonban olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, melyek az egyértelmű és szakszerű döntéshozatalt elősegítik.

A törvény keretében három fő szempont szerint kerül sor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.), valamint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) módosítására:

- az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a „kiemelt építési beruházások” gyorsítása érdekében korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények lehetőség szerinti kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetése,

- a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítások, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénnyel összhangban,

- a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások.

A megfogalmazott módosítások az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területek vizsgálata alapján a kitűzött célok elérését, a feladatok végrehajtását és a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelését szolgálják.

Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja deklarálja, hogy az állami főépítészi intézményrendszer működtetése a Kormány feladata.

Az Étv. 4. § (4) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az építésügyért felelős miniszter feladatait és hatáskörét az építésügy egységes szakmai irányítása, és az egységes követelmények érvényre juttatása érdekében a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében megerősítse.

A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott (Étv.-ben, OTÉK-ban, településrendezési eszközökben, szabványokban megfogalmazott) általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten speciális követelményekkel megvalósuló építmények külön, kiegészítő szabályozást nyerhessenek. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem alatt álló építmények nem minősülnek sajátos építményfajtának, az Étv. ezen építmények tekintetében is lehetőséget biztosít a szakmailag alátámasztható, speciális követelményrendszer külön, kiegészítő jellegű szabályozására.

Mind a sajátos építményfajtákra, mind pedig a műemlékekre vonatkozó joganyag - sokszor az Étv.-ben kapott felhatalmazáson is túlmenően, gyakran hatásköri vitákat indukálva - az utóbbi években rohamosan bővült. Ezért egyre sürgetőbbé vált annak az igénynek az érvényre juttatása - a szakmai szervezetek, kamarák is ezt igénylik -, hogy a külön jogszabályokban megfogalmazott, az ezen építményekkel kapcsolatos szakmai elvárások, követelményrendszer és eljárásrend is egységesebben, az egységes jogalkalmazást elősegítve és az Étv. követelményeinek, fogalomrendszerének megfelelően, azzal összhangban működhessen, illetve egyesített, vagy egységes hatósági eljárások keretében jussanak érvényre.

Az Étv. az építésügy alaptörvénye, amelyet a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és indokolt eltérésekkel kell alkalmazni.

A fenti célok elérése érdekében törvényi szinten meg kell erősíteni az építésügyért felelős miniszter koordinációs és irányítási feladatait és hatáskörét, valamint biztosítani kell az építésügyben érdekelt miniszterek együttműködését az építésre vonatkozó döntések meghozatalában.

5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:

a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,

b) külön jogszabályok szerint

ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,

bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,

c) ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás), valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét,

d) elősegíti - a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,

e) részt vesz az építésügyet érintő felsőoktatási, szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és szakképzési célok meghatározásában, azok tartalmának és képesítési követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési, véleményezési és egyetértési jogot gyakorol az erre vonatkozó jogszabályok előkészítésében,

f) a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,

g) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

h) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,

i) elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét.

(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti.

(3) A miniszter az (1) bekezdés és a 4. § (4) bekezdése szerinti feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek a miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében.

(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek.

(5) A tervtanácsok feladata különösen

a) településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá

b) a települési környezet, a táj- és településkép,

c) a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve

d) az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség)

külön jogszabály szerinti védelme.

e)

A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai

6. § (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.

(2) Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.

(3) A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését, ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat.

(4) A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása a 14-14/A. §-ban foglaltak szerint történik.

KGD2006. 150. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható a települési önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága (1990. évi LXV. törvény 8. §, 36. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §, 57. §).

EBH2006. 1471. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható az önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága is (1990. évi LXV. törvény 8. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §).

EBH2005. 1265. Kereshetőségi jog illeti meg az önkormányzatot a parkolási rendszer kérdését érintő építési ügyben [1990. évi LXV. törvény 1. § (1)-(2) bek., 8. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1), (3) bek. a) pont; 2/2004. Közigazgatási jogegységi határozat]

6/A. § (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint -

a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)

aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket,

ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban,

ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében,

b) a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét.

(2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon

a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,

b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.

6/B. § Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat kormányrendeletben meghatározottak szerint egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat lát el.

A törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára önként vállalt építésügyi feladatok ellátását. Ennek feltétele, hogy az önkormányzat települési vagy térségi főépítészt alkalmazzon és az érintett tárgykörben rendeletet alkosson az Étv. felhatalmazása alapján.

1. A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)

a) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, meghatározza a település területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét,

b) előzetes tájékoztatást ad a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával kapcsolatban,

c) szakmai konzultációt biztosít a beépítési feltételek, a településkép, az építészeti örökség megóvása érdekében.

2. A fővárosi önkormányzat elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek védelmét.

Az előzetes tájékoztatás és a szakmai konzultáció bevezetésével az ügyfelek számára az önkormányzati településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás előtt megismerhetővé válnak mindazon előírások, melyek befolyásolják a későbbi tervezési folyamatot, építési tevékenységet.

A települési önkormányzatok építésügyi tevékenységük körében elősegítik az állampolgárok ügyintézését az építésügy minden területén, így különösen az Országos Építésügyi Nyilvántartásból való adatok beszerzését, a Nyilvántartásból adatok, tények igazolását, az ügyek elektronikus indításához a kérelmek feltöltését az elektronikus rendszerbe, nyomtatványok, nyilatkozatok megszerzését, kitöltését, kérelmek elfogadását és továbbítását, továbbá olyan egyébmás műszaki jellegű feladatok elvégzését, melyek az egyéb önkormányzati feladatellátáshoz szükségesek.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS

A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei

7. § (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.

(2) A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni

a) a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,

b) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,

c) a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,

d) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,

e) a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését,

f) a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását,

g) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit,

h) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,

i) a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait,

j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,

k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,

l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét,

m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,

n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit,

o) az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint

p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:

a) a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével,

b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet,

c) a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében,

d) a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföld-területek jelölhetők ki,

e) a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.

EBH2002. 826. A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3. §, 7. § és 9. § 12/1983. (V. 12.) MT r. 4. §, 12. §, 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet].

A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai

8. § (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni.

(2) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti.

(3) A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 30. napon léptethető hatályba.

(4) A polgármester (főpolgármester) gondoskodik

a) a településrendezési eszközök nyilvánosságáról,

b) amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint

c) az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről adandó tájékoztatásról.

(5) Az államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott, a településrendezési eszköz elkészítéséhez, illetve megállapításához szükséges adatszolgáltatásért, valamint a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott véleményezési eljárásban a véleményezésért és az egyeztető tárgyaláson való részvételért díjat nem számíthat fel.

(6) Az államigazgatási szervnek a hatályos jogszabályba foglalt településrendezési eszközöket a hatáskörükbe tartozó ügyekben alkalmazniuk kell.

A törvény előírja, hogy az önkormányzatnak a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket - készítésük közben - jogkövetkezménnyel járó feladatként véleményeztetnie kell. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a véleményeztetés részletes szabályait új kormányrendelet fogja előírni, ezért ezek kikerülnek a törvényből.

A településfejlesztés feladata

9. § A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása.

BH2011. 153. Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9. §, 12. §, 13. §, 2007. évi CXXIX. törvény 15. §)

EBH2002. 826. A területi besorolás alapján megállapított zajterhelési határértéktől való eltérésre nincs jogszabályi lehetőség [1997. évi LXXVIII. tv. 3. §, 7. § és 9. § 12/1983. (V. 12.) MT r. 4. §, 12. §, 4/1984. (I. 23.) EüM r. 1. számú melléklet].

A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia

9/A. § (1) A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti.

(2) Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését.

(3) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

A településrendezés feladata és eszközei

9/B. § (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával

a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,

b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,

c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint

d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.

(2) A településrendezés eszközei

a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg,

b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg.

9/C-9/D. §

A településszerkezeti terv

10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

(2)-(4)

11. §

12. §

KGD2008. 107. Az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok elidegenítéséről, átminősítéséről az önkormányzat határozati formában nem rendelkezhet (1990. évi LXV. tv. 79. §; 1959. évi IV. tv. 114., 173. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 12-13. §).

KGD2007. 86. A helyi építési szabályzatot a telekalakítási kérelem elbírálása során a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv nem hagyható figyelmen kívül még akkor sem, ha az rossz térképi állapoton alapul, és erre épült a helyi építési szabályzat telekfelosztást tiltó rendelkezése. [1997. évi LXXVIII. tv. 12. §]

BH2011. 153. Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9. §, 12. §, 13. §, 2007. évi CXXIX. törvény 15. §)

A helyi építési szabályzat

13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.

(2)-(7)

BH2011. 153. Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges (1997. évi LXXVIII. törvény 9. §, 12. §, 13. §, 2007. évi CXXIX. törvény 15. §)

BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §).

A fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezések

14. § (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A fővárosban

a) a fővárosi önkormányzat

aa) fővárosi településfejlesztési koncepciót,

ab) fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat

ba) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi településfejlesztési koncepciót, valamint

bb) a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi integrált településfejlesztési stratégiát

állapít meg.

(3) A fővárosi településfejlesztési koncepció - a 9/A. §-ban foglaltakon túl - meghatározza a főváros egészének jövőképét, fejlesztésének elveit, prioritásait, ezen kívül a főváros egészét vagy több kerületét érintő és az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódó településfejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe.

KGD2010. 99. Az építésügyi törvényben szabályozott kártalanítási eljárás, mint közigazgatási eljárás, a kérelemnek a hatósághoz való benyújtásával indul. Az ezt megelőző - a megállapodás létrehozására irányuló - egyeztetés az önkormányzat és a tulajdonos (használó) között, nem közigazgatási hatósági eljárás. A kártalanítási kötelezettség megosztása a fővárosi és egy fővárosi kerületi önkormányzat között (1997. évi LXXVIII. törvény 14. §, 30. §)

EBH2003. 912. Ha az ingatlan beépíthetőségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14. §, 30. §).

14/A. § (1) A fővárosban a településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A főváros településrendezési eszközei

a) a fővárosi településszerkezeti terv,

b) a fővárosi rendezési szabályzat,

c) a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési szabályzat.

A törvény fővárosra vonatkozó előírásai kiegészülnek a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok településfejlesztéssel kapcsolatos feladatellátására vonatkozó rendelkezésekkel.

A főváros kétszintű önkormányzati rendszerében a településfejlesztési és a településrendezési feladatok teljes szétválasztására nincs mód, tekintettel a tulajdonosi (fővárosi és kerületi) adottságokra, a differenciált, de egyben komplex feladatellátásra a működőképes és fejlődő főváros és az önálló kerületek együttesen megjelenő igényének tükrében.

A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezések az új önkormányzati törvény szerinti feladatmegosztásra figyelemmel módosulnak.

Az új rendszerben a fővárosi önkormányzat megállapítja a főváros településszerkezeti tervét valamint a fővárosi rendezési szabályzatát, a kerületi önkormányzat pedig a főváros településszerkezeti tervével és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére kerületi építési szabályzatot készít.

A jelenlegi keretszabályozási rendszer helyett - amely minden szabályozandó kérdésben kereteket, az építési paraméterek esetében felső határértékeket állapít meg a kerületi építési szabályzatok készítéséhez - bevezetésre kerül a fővárosi rendezési szabályzat. Ezen fővárosi szabályzat csak a legalapvetőbb követelményeket határozza meg, nevezetesen területi lehatárolással a megengedett legnagyobb épületmagasságot, továbbá a különböző területek „terhelhetősége” függvényében „sűrűségi mutatót”, amely a főváros településszerkezeti tervében meghatározott beépítési sűrűséget pontosítja a kerületi építési szabályzatok szintterületi mutatójává, valamint a fővárosi feladatellátás infrastrukturális elemeinek területbiztosítását.

A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásának részletes szabályait a településrendezési eszközök elkészítéséről szóló új kormányrendelet tartalmazza majd.

Több település építésügyi feladatainak közös ellátása

15. § (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják.

(2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik.

(3)

A településtervezés

16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető.

(2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(4)

(5) A településrendezési eszközök készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.

(6) A településrendezési eszközöket - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni.

A rendelkezés tartalmazza a településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység pontos meghatározását, és a tevékenység folytatásának feltételeit. A belső piaci irányelv értelmében a szolgáltatási tevékenységek nem köthetők engedélyezési rendszerhez. A tagállami engedélyezési rendszerek kivételes esetben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés mentes és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. A településtervezési és településrendezési szakértői, építészeti műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői tevékenységek, mind szabályozott szakmák. Figyelemmel az épületek minőségére a környezetbe való beilleszkedés közérdek, ezért az engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. Az Étv. 33. §-ának rendelkezései szerinti a tervezői felelősség ellenőrzése, és az etikai fegyelmi eljárások lefolytatása az ellenőrzést és a nyilvántartást végző szakmai kamarák (eljáró hatóságok) révén tartható fenn.

Ezen tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája határozza meg, a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez, a tevékenység jelentős életvédelmi és vagyonbiztonsági követelményekhez, környezeti, erkölcsi, anyagi, illetve kulturális értékhez kapcsolódik. Ezekkel összefüggésben indokolt a rendszeres szakmai továbbképzés.

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a rendelkezés meghatározza, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció milyen dokumentumokat tartalmaz.

16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.

(2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

E rendelkezések egyfelől a településtervezési, másfelől pedig az építészeti-műszaki tervezési szerződés legfontosabb - az általános szabályoktól eltérő - különös és egyben kötelező elemeit határozzák meg.

A tervezési szerződések egy részénél, vagy meghatározott esetekben külön jogszabályok a szerződés írásba foglalását már előírják. A jogbiztonságot, a felek érdekeit, a későbbi jogviták megelőzését szolgálja ezért, hogy a településtervezési- és az építészeti-műszaki tervezési szerződések írásba foglalásának kötelezettségét - az e szerződéstípusok körébe tartozó minden szerződésre kiterjedően - alakszerűségi érvényességi követelményként kifejezetten is előírja a jogszabály.

A tervező jogosult, esetenként köteles társtervező vagy ágazati tervező (altervező), mint alvállalkozó igénybevételére, azonban erről a megrendelőnek joga van a megfelelő ismeretekkel rendelkezni, és a tervező által megjelölt társtervező, vagy altervező igénybevételével szemben akár takarékossági, akár bizalmi vagy egyéb okok miatt, vagy korábbi tapasztalatai, illetve más forrásból származó információi alapján kifogást emelni. A tervezőnek a társtervezőhöz, alvállalkozóhoz való ragaszkodása esetén a megrendelő élhet választási lehetőségével, elfogadja a tervező feltételét, vagy mással köt szerződést. Amennyiben a szerződés megkötésekor még nem dőlt el az altervező személye, vagy igénybevételének szükségessége, a felek szerződésben kötelesek rendelkezni a tervezői tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

Valamennyi tervezési szerződéstípus esetében elterjedt gyakorlat az, hogy a tervező - a tervdokumentáció elkészítésével és átadásával - teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, a megrendelő azonban nem fizet, azt különböző feltételekhez, hatósági engedélyezéshez, az eljárásban érdekelt felek hozzájárulásához köti, vagy más, kifejezetten meg nem jelölt okok miatt mulasztja el a fizetést, nem egyszer rosszhiszeműen. Ezzel lánctartozásokat indít be, tervezőket juttat csődbe, kényszerít pályaelhagyásra, vállalkozása feladására. A tervezőnek ugyanis teljesíteni kell az altervező felé, amit a lehetőségei behatárolhatnak. E vonatkozásban viszont kényszerhelyzetben van, mivel a következő munka éppúgy megkövetelheti az altervező igénybevételét.

Az egyidejű teljesítés e kialakult gyakorlat megszüntetését célozza, egyben a további körbetartozások kialakulásának megelőzése irányában fejthet ki kedvező hatást. A felek a rendelkezéstől eltérhetnek, azonban a tervező megfelelő garanciákat köthet ki.

A rendelkezések a településtervezési szerződések esetében a településrendezési eszközök előkészítéséhez, illetve esetleges módosításukhoz kapcsolódóan, az építészeti-műszaki szerződések esetében pedig a gyorsítást befolyásoló, adott esetben meghatározó tényezőkhöz kapcsolódó garanciális elemként jelennek meg a törvényben.

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:

a) építésjogi követelmények,

b) tilalmak,

c) telekalakítás,

d) elővásárlási jog,

e) kisajátítás,

f) helyi közút céljára történő lejegyzés,

g) útépítési és közművesítési hozzájárulás,

h) településrendezési kötelezések,

i) kártalanítási szabályok,

j) településrendezési szerződés,

k) összevont telepítési eljárás,

l) településképi véleményezési eljárás,

m) településképi bejelentési eljárás,

n) közterület-alakítás.

Építésjogi követelmények

18. § (1) Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

(2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat vagy az nem szabályoz - a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.

Az Étv. 18. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha egy területre nincs érvényes helyi építési szabályzat, szabályozási terv, vagy ha vannak, de azok a korábbi előírások szerint készültek és nem szabályoznak a jelenlegi előírások szerint teljes körűen, akkor az építés iránti kérelmeket az illeszkedési szabály alapján kell elbírálni. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 2002. évi módosítása lehetőséget teremtett az önkormányzatok számára, hogy egyes, kialakult - már beépült - területeken csak olyan beépítési előírásokat kössenek meg, amelyekben valamilyen változtatást akarnak. Ilyen esetben a beépítés többi - nem szabályozott - feltételére vonatkozóan az illeszkedési szabály lép életbe. A törvény említett előírása jelenleg azonban ezt a lehetőséget csak a korábbi előírások szerint készült helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetére szűkíti le, és nem általánosan teszi lehetővé.

KGD2010. 34. Külterületi - telekhatáron belüli - építési engedély nélkül emelt kerítés bontásának elrendelése (1997. évi LXXVIII. törvény 18. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §)

KGD2008. 203. Építési ügyben a tervezett épületnek a helyi építési szabályzattal ellentétes rendeltetését igazolni kell (1952. évi III. törvény 164. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §).

KGD2007. 282. A felülvizsgálat terjedelme a felperes kereshetőségi jogához igazodik [1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (1) bek.)

KGD2006. 133. Helyi építési szabályzat hiányában a telekmegosztási eljárásban az ún. illeszkedési szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel a már kialakult teleknagyságokra (1997. évi LXXVIII. törvény 18. §).

KGD2005. 148. A bányatelek-megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevétele nem mellőzhető (1993. évi XLVIII. törvény 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 18. §]

19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el.

(2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért, különösen

ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,

bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást,

bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását,

bd) a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható, továbbá

c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve

d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel,

e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el,

f) közösségi építmény vagy köztárgy.

Tilalmak

20. § (1) Az érintett területre

a) változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig,

b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el

ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése,

bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni.

(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.

(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és - amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló - az érintett települési önkormányzattal is közölni kell.

(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.

(6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(7) A tilalom nem terjed ki:

a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra,

b) a korábban gyakorolt használat folytatására,

c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá

d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra,

e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.

KGD2010. 35. A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építési engedélykérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett változtatási, építési tilalom érvényesítése (1997. évi LXXVIII. törvény 20. §, 36. §; 1987. évi XI. törvény 12. §)

BH2010. 23. A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építési engedélykérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett változtatási, építési tilalom érvényesítése (1997. évi LXXVIII. törvény 20. §, 36. §, 1987. évi XI. törvény 12. §).

21. § (1) A helyi építési szabályzat készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő.

(2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.

22. § (1) A változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

(2) Az építési tilalom alá eső területen

a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,

b) a bontási munkák,

c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,

d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá

e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása

kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

Telekalakítás

23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen.

(2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul.

(3)-(4)

KGD2011. 133. Telekhatár-rendezési engedély iránti kérelemre vonatkozó eljárásban birtokvédelmi vita nem dönthető el [1997. évi LXXVIII. tv. 23. §, 85/2000. (XI. 8.) FVM r. 3. §]

KGD2011. 37. Telekmegosztást követően kialakuló új ingatlannak a korábbi rendeltetés szerinti használata nem lehet a tulajdonosra nézve terhesebb, hátrányosabb, mint a megosztás előtt (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §)

KGD2010. 59. Gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban, ha a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, nem kell telekalakítási eljárást lefolytatni (1976. évi 24. törvényerejű rendelet 18/A. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 23. §)

KGD2009. 205. Telekalakítási eljárásban - amennyiben az ingatlanok a telekalakítási terv szerinti utakról megközelíthetők - nincs jogi relevanciája annak, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint utat nem útként használják [1997. évi LXXVIII. törvény 23. §, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 3. §].

KGD2007. 42. Telekalakítási perben a területre érvényes részletes rendezési terv tényszerűsége nem vizsgálható felül (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §; 85/2000. (XI. 8.) FVM r. 10. §).

KGD2002. 140. Telket alakítani csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad (1997. évi LXXVIII. törvény 23. §).

BH2008. 318. Telekalakítási kérelem beadásakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell vizsgálni a beépítés mértékének betartását (1997. évi LXXVIII. törvény 23. §, 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 3. §).

EBH2002. 812. A helyi érdekű közügy a helyi önkormányzat ügyféli minőségét adott hatósági eljárásban megalapozhatja (1997. évi LXXVIII. tv. 23. §, 1957. évi IV. tv. 3. §, 1990. évi LXV. tv. 1. §)

24. § (1) A telekalakítás lehet:

a) telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont),

b) telekfelosztás (2. § 24. pont),

c) telekegyesítés (2. § 23. pont), és

d) telekhatárrendezés (2. § 25. pont).

(2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

(3)

(4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

KGD2011. 74. A telekalakítási ügyben hozott határozat az érintett ingatlanokkal kapcsolatos polgári jogi igényeket nem dönti el (1997. évi LXXVIII. tv. 24. §)

KGD2008. 108. A végleges telekhatár-rendezési engedély megadásának feltételei elbirtoklás esetén (85/2000. (XI. 8.) FVM r. 6., 9. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 24. §).

BH2007. 204. Az illetékmentesség telkek egyesítése esetén is megilleti a vagyonszerzőt, ha a telkeket lakóházzal beépíti 4 éven belül (1990. évi XCIII. törvény 26. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 24. §).

Elővásárlási jog

25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében.

(2)

(3) A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója.

(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

(5) Az önkormányzat (1)-(4) bekezdésekben szabályozott elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

(6) Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.

KGD2010. 122. Építési szabályzat alapján helye lehet az önkormányzat javára elővásárlási jog bejegyzésének (1997. évi LXXVIII. tv. 25. §)

BDT2007. 1568. A termálkút mint vízi létesítmény az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban álló sajátos építményfajta. A termálkúthoz tartoznak a rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működtetéséhez szükséges beépített műszaki és technológiai berendezések is, amelyek a termálkúttal alkotórészi kapcsolatban állnak.

Kisajátítás

26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

27. § (1) Ha a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a fővárosi és megyei kormányhivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

(2)

(3) A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték növekedés figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követőn valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő fél éven belül nem kezdődik meg és három éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének, a fél év elteltét követő időponttól kezdődően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 15 napon belül kell megfizetni. A telekérték növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.

(4) Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási eljárást kell lefolytatni.

(5)

(6) Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában - rendeletben - egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.

(8) A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.

(9) Az (1)-(8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is.

(10) A fővárosi és megyei kormányhivatal lejegyzéssel kapcsolatos eljárására egyebekben a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A 42. § (2) bekezdés d) pontja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény „lejegyzésre” vonatkozó szabályainak érdemi módosítását tartalmazza.

A 22/2006. (VI. 15.) AB határozat ugyanis a lejegyzéssel kapcsolatban kimondja, hogy:

A ... jogalkotó a Ktvr.-ben az Épt.-hez képest több biztosítékot nyújtott arra, hogy a tulajdonelvonás kivételes eszköz legyen. Az Épt. a „lejegyezheti” szó használatával jelzi, hogy a lejegyzést foganatosító hatóság mérlegelési jogosultságát, ám ez a rendelkezés további feltételeket nem határoz meg. A kisajátításról szóló jogszabályban foglaltaktól eltérő, a kiszolgáló- és lakóút jellegéhez idomuló eszközzel is garantálni lehet azt, hogy a kisajátítás kivételességének alkotmányi követelménye érvényesüljön, ám az alkotmányosságot biztosító garanciarendszert meg kell alkotni.

Az AB álláspontja az, hogy a jogalkotó a kisajátítás egyik formáját megjelenítő lejegyzést általános eszközként szabályozza a település egyes részeit érintő kiszolgáló- és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása esetére. A jogszabály szerint lejegyzés történhet az önkormányzat által meghatározott területrészre minden esetben, amikor a lejegyzést végrehajtó hatóság erről így dönt. Az önkormányzatnak és a végrehajtó építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége más megoldást keresni a közérdek megvalósítására, illetve ha talál más megoldást, nem köteles alkalmazni.

A kiszolgáló- és lakóút építése az önkormányzat területén nem kivételes esetben előforduló közérdekű feladat. Jelen esetben a tulajdonelvonás kivételességét ezért csak olyan törvényi rendelkezések képesek biztosítani, amelyek valamilyen formában kötelezik a közérdek megvalósítóit, hogy a lejegyzés eszközét csak akkor és olyan mértékben alkalmazzák, amennyiben a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs. Az AB hangsúlyozza a kisajátítás kivételességének jelentőségét, amely a kisajátítás összes formájára, így ... a lejegyzésre is érvényes.”

A törvény a lejegyzés szabályait a 22/2006. (VI. 15.) AB határozat megfogalmazott szempontokra tekintettel határozza meg.

A lejegyzés a törvény szerint - mivel a kisajátítás egy speciális formájáról van szó, az általános célokból következően - közút létesítéséhez lesz lehetséges; a lejegyzés az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik, a kártalanítás szabályai az azonnali kártalanítás szempontjaira tekintettel a hatályos szabályoknál sokkal szűkebb határidőket fogalmaz meg.

KGD2007. 184. Az önkormányzat javára történő útlejegyzési eljárásban kizárt az egyébként illetékességgel rendelkező jegyző eljárása (1957. évi IV. törvény 19. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

KGD2007. 67. A közút céljára történő lejegyzés a tulajdonszerzés sui generis módja; ha a szerződő felek a szerződésben nem szereplő, harmadik személy javára kötnek szerződést, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a szerződő felek is kérhetik (1997. évi CXLI. törvény 26. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §; 1959. évi IV. törvény 233. §).

KGD2006. 149. Az útlejegyzésért járó kártalanítás esetén a határozathozatalkor fennálló forgalmi érték alapján kell dönteni (1959. évi IV. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

KGD2006. 2. Útlejegyzés miatti kártalanításnál csak az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §-ának (3) bekezdésében írt tényezők vehetők figyelembe, egyéb értéknövelő tényezők nem értékelhetők (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

KGD2003. 196. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történő lejegyzés. Az eljárás kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint történik, az első fokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közigazgatási hivatal bírál el (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §, 52-53. §).

KGD2003. 88. A közterület önkormányzati tulajdon és így forgalomképtelen. A közterületre vonatkozó adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba (1972. évi 31. törvényerejű rendelet 15., 17. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

EBH2011. 2446. Telekalakítási eljárás során kialakuló közterületért járó kártalanítás összegének számítása, a beépítetlenség miatt igénybe vett ún. csonka telekért járó kártalanítás összege. A kártalanítás a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése és a terület birtokba adása után fizetendő (1952. évi III. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §).

EBH2005. 1362. D. Város Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága a jegyző nevében eljárva a II. r. alperes kérelmére a 2000. március 16-án kelt határozatával a D. Lóskuti utca megnyitása érdekében az önkormányzat javára az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 27. §-a alapján a helyi közút céljából igénybe vett és lejegyzett, az I. r. felperes tulajdonában álló ingatlanból 1834 m2 nagyságú és a III-IV-V. r. alperesek tulajdonában álló ingatlanból 741 m2 nagyságú beépítetlen területet.

EBH2002. 823. A közterület önkormányzati tulajdon, forgalomképtelen, az arra kötött adásvételi szerződés alapján tulajdonjog akkor sem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, ha az nem a közút része (1972. évi 31. tvr. 15. §, 17. §, 1959. évi IV. tv. 200. §, 1964. évi III. tv. 17. §, 1997. évi LXXVIII. tv. 27. §, 1990. évi LXV. tv. 79. §)

EBH2002. 820. Útlejegyzés céljára történő ingatlan igénybevételnél az útlejegyzés célszerűsége nem vizsgálható (1997. évi LXXVIII. tv. 27. §).

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

28. § (1) A helyi építési szabályzatban a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi - önkormányzat feladata.

(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.

(3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.

(4)

Településrendezési kötelezések

29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében

a) beépítési kötelezettség,

b) helyrehozatali kötelezettség és

c) beültetési kötelezettség

rendelhető el.

(2) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

(3) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő önkormányzati hatósági döntésében. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.

(4) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét írhatja elő. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit polgármestere önkormányzati hatósági döntésében meghatározott mértékben kell megtérítenie.

(5) A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(6) A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti

a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését,

b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.

(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el.

A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetés-módosítások tekintetében rendeletében meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek településképi szempontból önkormányzati kontrollt igényelnek.

Az önkormányzati kontrollt a települési önkormányzat a településképi kötelezés formájában tudja majd biztosítani, ezért kiegészítésre kerülnek a meglévő településrendezési kötelezések szabályai.

Az önkormányzat településképi kötelezés formájában elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel járó, vagy építési tevékenységgel nem járó rendeltetésváltozás esetén a rendeltetésmódosítás megszüntetését, ha az nem felel meg a településrendezési eszközben foglaltaknak, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.

Az önkormányzat a településrendezési kötelezettségek (helyrehozatali kötelezettség) megszegése és végre nem hajtása esetén az elkövetővel szemben ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.

Kártalanítási szabályok

30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

(3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.

(5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és

b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.

(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

(10) A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A rendelkezés az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) AB határozatában hozott döntése miatt vált szükségessé. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Étv. 30. § (4) bekezdésének részleges szabályozási hiányossága - amely a fővárosra vonatkozóan nem tartalmaz külön rendelkezést - jogbiztonságot sértő jogi helyzetet teremt. Ezért felhívta az Országgyűlést annak szabályozására, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa mely önkormányzattal szemben érvényesítheti az Étv. 30. § (4) bekezdésében szabályozott, ingatlanmegvásárlási igényét.

KGD2011. 140. Az építési szabályok megváltozása miatt fizetendő korlátozási kártalanítás az új szabályok hatálybalépésével esedékes, a kamat is ettől az időponttól jár. Káron az ingatlan forgalmi értékében a változások miatt bekövetkezett csökkenés értendő (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §)

KGD2011. 139. Kár bekövetkezése hiányában nem állapítható meg korlátozási kártalanítás (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §)

KGD2010. 229. Az ingatlan beépíthetőségét, rendeltetését érintő szabályozás esetén a tulajdonosok a forgalmi értékkülönbözettel azonos mértékű kártalanítást igényelhetnek (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §)

KGD2010. 99. Az építésügyi törvényben szabályozott kártalanítási eljárás, mint közigazgatási eljárás, a kérelemnek a hatósághoz való benyújtásával indul. Az ezt megelőző - a megállapodás létrehozására irányuló - egyeztetés az önkormányzat és a tulajdonos (használó) között, nem közigazgatási hatósági eljárás. A kártalanítási kötelezettség megosztása a fővárosi és egy fővárosi kerületi önkormányzat között (1997. évi LXXVIII. törvény 14. §, 30. §)

KGD2010. 97. A helyi építési szabályzatban rendelt beépíthetőségre vonatkozó korlátozás esetén a forgalmiérték-változás okozta kárt az önkormányzatnak kell megtérítenie az ingatlan tulajdonosa részére (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §)

KGD2010. 38. Építési tilalom elrendelése esetén kártalanításként a tilalom elrendelése nélküli és a korlátozás eredményeként megállapítható forgalmi érték különbözete állapítható meg (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §)

KGD2008. 106. A korlátozási kártalanításra jogosult tulajdonosnak választási lehetősége van a kártalanítás megállapítása vagy az ingatlan kisajátításával együttjáró kártalanítás között (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §).

KGD2008. 105. Korlátozási kártalanítási eljárásban a helyi építési szabályzat változása alapíthatja meg a kártalanítási igényt (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §).

KGD2007. 203. Korlátozási kártalanításra vonatkozó igény esetén a kárt is bizonyítani kell, feltételezett kárra nem ítélhető meg kártalanítás (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §).

KGD2006. 147. Intézményi keretövezetbe való átsorolással okozott kár miatt a kártalanítás jogalapjának és a kötelezettnek a megállapítása [46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet; 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet; 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §].

KGD2006. 32. A kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés folytán elrendelt kisajátítás jogalapját keresettel a kisajátítást kérő is vitathatja (1952. évi III. törvény 213. §, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 23. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §).

KGD2006. 3. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhető önkormányzatnak is perben kell állnia (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §).

KGD2005. 152. Kisajátítási kérelem idő előttisége esetén nem tehető megállapítás arra, hogy a kisajátításra ki kötelezhető [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 31. §]

KGD2005. 149. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhető önkormányzatnak is perben kell állnia [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §]

KGD2003. 224. A korlátozási kártalanítás iránt indított per alperese a közigazgatási hivatal, s a keresetet a pénzbeli kártalanításra köteles szerv ellen is meg kell indítani [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (8) bek.].

KGD2003. 84. Az övezeti besorolásból eredő építési korlátozás után 1997. augusztus 1. napjától a korlátozási kártalanítás megállapítható (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1964. évi III. törvény 13. §).

KGD1999. 171. Korlátozási kártalanítás megállapításának feltételei településrendészeti intézkedéssel okozott kár esetén [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bek.].

BDT2011. 2394. I. Jogellenesen kiadott és utóbb visszavont építési engedély alapján megkezdett, majd leállított társasházi építkezés kártételei között elmaradt haszon jogszerűen nem érvényesíthető azon az alapon, hogy a tervezett társasházi lakások felépítésére és üzleti haszonnal való értékesítésére nem kerülhetett sor.

BH2010. 51. Megilleti a tulajdonost az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése szerinti kártalanítás, ha a szabályozási terv a vegyes övezeti telken úgy változtatja meg az övezeti besorolást, hogy jelentősen kisebb rész marad lakóövezet, és jelentősen nagyobb rész kerül üdülőövezetbe. A kártalanítás jogalapja szempontjából lényeges, hogy ezzel egyidejűleg az üdülőövezet helyének önálló megközelítését később biztosító út megnyitásának lehetőségét is törlik (1989. évi II. törvény 30. §).

BH2009. 222. Ha a korlátozási kártalanítás összege 2000. októberi ingatlanforgalmi helyzet alapján, az akkori értékek figyelembevételével kerül megállapításra, a kártalanítási összeg utáni kamat is ettől az időponttól jár (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 1976. évi 24. tvr. 1. §, 1959. évi IV. törvény 301. §)

BH2007. 323. Korlátozási kártalanításra vonatkozó igény esetén a kárt is bizonyítani kell, feltételezett kárra nem ítélhető meg kártalanítás (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §).

BH2006. 236. Intézményi keretövezetbe való átsorolással okozott kár miatt a kártalanítás jogalapjának és a kötelezettnek a megállapítása (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §).

BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §).

BH2006. 130. Az 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor hatályos 60. § (2) bekezdésének második mondatát 2000. március 1-jei hatállyal módosította az 1999. évi CXV. tv., eszerint a korlátozási kártalanítás vonatkozásában az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 60. §; 1999. évi CXV. tv. 34. §).

EBH2009. 2022. Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanrész kisajátítása esetén az 1959. évi IV. törvény 139. § (1) bekezdésének a közös tulajdonra vonatkozó szabálya nem mellőzhető, az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bekezdése alapján (1952. évi III. törvény 206. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §).

EBH2006. 1465. Megismételt eljárásban sem mellőzhető szakértő kirendelése, ha olyan szakkérdés merül fel, amelynek megítéléséhez a bíróság kellő szakértelemmel nem rendelkezik (1952. évi III. törvény 177. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §).

EBH2004. 1169. A tulajdonosra hátrányos övezeti besorolásról rendelkező önkormányzati rendelet alapján az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell dönteni arról, hogy ki tekinthető a közérdekű cél kedvezményezettjének [1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bek.].

EBH2003. 912. Ha az ingatlan beépíthetőségét a helyi építési szabályzat (BVKSZ) korlátozza, a tulajdonos kártalanítást igényelhet (1997. évi LXXVIII. tv. 14. §, 30. §).

EBH2002. 716. Az Étv. hatálybalépésekor még fennálló, határozattal elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési tilalmakra és a velük kapcsolatos korlátozási kártalanításra a korábbi építési törvényt (Ét.) kell alkalmazni [1964. évi III. tv. (Ét.) 13. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 30. §, 60. §]

Településrendezési szerződés

30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).

(2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.

(3) A szerződés tárgya lehet különösen

a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása,

b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának

ba) előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása - vagy

bb) következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén

a) az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja,

b) a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében.

(6) A szerződést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - írásban kell megkötni.

Összevont telepítési eljárás

30/B. § (1) Az építési beruházás megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon összevont telepítési eljárás lefolytatása kezdeményezhető.

(2) Az összevont telepítési eljárás két szakaszból áll:

a) telepítési hatásvizsgálati szakasz,

b) integrált építési engedélyezési szakasz.

(3) Az összevont telepítési eljárást építésügyi hatósági szolgáltatás előzi meg.

(4) A telepítési hatásvizsgálati szakaszban az építésügyi hatóság döntése

a) a kérelem elutasítása esetén határozat,

b) a kérelem teljesítése esetén önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában kiadott telepítési engedély, mely csak az integrált építési engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(5) Ha az építési beruházás megvalósításához a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv módosítása is szükséges, az erről szóló településrendezési szerződés megkötését követően indítható az összevont telepítési eljárás. Ebben az esetben a telepítési hatásvizsgálati szakasz és annak döntése kiváltja a településrendezési jóváhagyási eljárás külön jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési szakaszát.

(6) Az összevont telepítési eljárást kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság folytatja le, az ott meghatározottak szerint.

Településképi véleményezési eljárás

30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

(4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata

a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,

b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint

c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme.

Településképi bejelentési eljárás

30/D. § (1) Települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.

(2) A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg.

(3) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(4) A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29. § (6) és (7) bekezdése alkalmazásának van helye.

Közterület-alakítás

30/E. § (1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet készíttethet.

(2) A közterület-alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.

A települési önkormányzatnak az épített környezet védelmére irányuló feladata ellátása körében, a településrendezési feladatok megvalósulása érdekében új eljárástípusok kerülnek bevezetésre: a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere településképi véleményezési, és településképi bejelentési eljárást folytathat le jogszabályban meghatározott körben és keretek között.

Az önkormányzati véleményezési eljárás bevezetésének indoka:

Az építészeti-műszaki tervtanácsi rendszer jelenleg a helyi építészeti-műszaki tervtanácsokból, a területi építészeti-műszaki tervtanácsokból és a központi építészeti-műszaki tervtanácsból épül fel.

A tervtanácsok működésének általános szabályai:

A működési területükön a jogszabályban meghatározott építmények esetében, az építési engedélyezéshez szükséges építészeti műszaki terveket min. 30 napon belül véleményezik, azonban a kevés számú terv miatt ez több hónapot is igénybe vesz.

A szakmai véleményezésnél vizsgálják, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció megfelel-e

- az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség követelményének (a telepítés, a rendeltetés és a használhatóság, esztétikus megjelenés),

- a helyi építési szabályzatnak, illetve ennek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

A tervtanács a megtárgyalandó dokumentáció tartalmától függően - az ügyrendjében meghatározott számban és összetételben - de legalább 5 taggal ülésezik, azonban a nagyobb városokban a létszám sokszor meghaladja a 10 főt is.

Működésükkel kapcsolatosan problémát jelent, hogy a megtárgyalandó dokumentációk mennyiségének, az engedélyköteles tevékenységek csökkenése miatt a tervtanácsi ülések összehívása elhúzódik. Ez hátráltatja a beruházás megvalósulását, az engedély iránti kérelem benyújtását.

A helyi építészeti-műszaki tervtanács, mint szakmai grémium az önkormányzat helyett véleményezésre, valamint érdekeit képviselni nem jogosult. Ezen túl az eljárási szabályai nem teszik lehetővé, az egyszerűbb és bonyolultabb építési ügyek differenciált véleményezését.

Ezért a helyi tervtanácsok működtetése helyett főszabályként bevezetésre kerül az önkormányzatok településképi véleményezési eljárása, mely az önkormányzat számára választható sajátos jogintézmény. Az önkormányzat döntheti el, hogy a véleményét milyen szakmai ajánlásra alapozva alakítja ki. Így például az egyszerűbb tevékenységek esetén az önkormányzati főépítész, míg a bonyolultabb tevékenységek esetén az önkormányzati szakmai grémium (tervtanács) közreműködésével, azok javaslatára alapozza. A helyi tervtanács működésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat állapítja meg.

Településképi véleményezési eljárás keretében a települési önkormányzat polgármestere 15 napon belül ad véleményt a településrendezési követelményeket, településképet érintő építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

A véleménynyilvánítás során a polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész, önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza. Ezen szakmai vélemények kialakításának ideje beleszámít a véleménynyilvánítás határidejébe. Abban az esetben, ha kormányrendelet az építési tevékenység végzésének engedélyezését állami főépítész által működtetett tervtanácsi véleményhez köti, akkor a polgármester véleménye helyett e tervtanácsi véleményen alapul a hatósági döntés.

Ha összevont telepítési eljárásra kerül sor, az eljárásba az önkormányzati vélemény-nyilvánítás beépíthető, külön eljárást nem kell lefolytatni.

A települési önkormányzat véleménye az építésügyi hatósági engedélykérelem kötelező melléklete, mely véleményt a hatóság a Ket. 50. § (5) bekezdése alapján figyelembe veendő bizonyítékként kezel a döntés meghozatala során.

A településképi véleményezési eljárás bevezetésének előnye, hogy egy még kisebb kidolgozottságú tervdokumentáció alapján előre tisztázhatók az építmény megtervezéséhez szükséges telepítési, településrendezési, településképi követelmények. Az eljárás kiváltja a településrendezési és településképi követelményeket tisztázó - megszüntetésre kerülő - elvi építési engedélyt.

Az építményekkel szemben támasztott alapkövetelmények teljesülésének hatósági ellenőrzéséhez közérdek fűződik. Ezért a jogszabállyal építésiengedély-köteles körbe vont építési tevékenységeket az alapkövetelmények érvényre juttatására tekintettel úgy kell megállapítani, hogy azok köre a jelenlegihez képest csökkenjen, vagy lényegesen ne növekedjen.

Elismerve azt, hogy az engedélyhez nem kötött tevékenységek körébe tartozhatnak olyan munkák, amelyek esetében azok megvalósítása ellenőrzéséhez helyi közérdek fűződhet, ezért e körben különösen a helyi építészeti értékek, örökség védelme, a reklámelhelyezések és rendeltetés-módosítások tekintetében a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) rendeletében meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek településképi szempontból önkormányzati kontrollt igényelnek. A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a települési önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le.

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az ügyfél által bejelentett tevékenység akkor kezdhető meg, ha a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzatok) polgármestere a tevékenység végzését önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint 8 napon belül nem tiltotta meg. A településképi bejelentési eljárás keretében a polgármester önkormányzati jogkörben jár el.

A bejelentés megtétele többlet terhet a bejelentő számára nem jelent, mivel a településképi bejelentés köteles tevékenységek körének nagy részét hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek teszik ki, melyek ügyintézése ezzel az eljárással egyszerűbb, és helyben intézhető lesz.

A közterület alakítás, mint sajátos jogintézmény lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a település közterületeit egységes - minden szakterületre kiterjedő - közterület alakítási koncepcióterv alapján fejlessze.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA

Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények

31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:

a) az építmény, továbbá a szomszédos építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,

c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,

d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;

e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.

(2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket.

(3) Az országos építési szakmai követelményektől - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - lehet eltérni.

(4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:

a) a rendszeres karbantartás lehetőségét,

b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint

c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot,

A „gyermekbarát” épített környezet kialakításának követelményét - összhangban az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet ezzel kapcsolatos szabályozásával - az Étv.-ben is meg kell teremteni.

d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.

(5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.

KGD2007. 202. Kéményre vonatkozó fennmaradási engedély felülvizsgálatánál vizsgálandó kérések (1952. évi III. törvény 182. §, 206. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 31. §, 48. §).

KGD2007. 181. Az építési használatbavételi engedélyezési eljárásban a jogerős építési engedély jogszerűsége nem vizsgálható. A szomszéd kereshetőségi joga nem terjed ki az épület padlásterének az engedélyezettől eltérő építésének vitatására [1997. évi LXXVIII. törvény 31., 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29., 30. §].

Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői tevékenység

32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33. § (4) bekezdés szerinti tevékenység.

(2) Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek.

(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(4) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(6)

(7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

(8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni.

(9)-(10)

(11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.

A rendelkezés tartalmazza a településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység pontos meghatározását, és a tevékenység folytatásának feltételeit. A belső piaci irányelv értelmében a szolgáltatási tevékenységek nem köthetők engedélyezési rendszerhez. A tagállami engedélyezési rendszerek kivételes esetben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés mentes és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. A településtervezési és településrendezési szakértői, építészeti műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői tevékenységek, mind szabályozott szakmák. Figyelemmel az épületek minőségére a környezetbe való beilleszkedés közérdek, ezért az engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. Az Étv. 33. §-ának rendelkezései szerinti a tervezői felelősség ellenőrzése, és az etikai fegyelmi eljárások lefolytatása az ellenőrzést és a nyilvántartást végző szakmai kamarák (eljáró hatóságok) révén tartható fenn.

Ezen tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája határozza meg, a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez, a tevékenység jelentős életvédelmi és vagyonbiztonsági követelményekhez, környezeti, erkölcsi, anyagi, illetve kulturális értékhez kapcsolódik. Ezekkel összefüggésben indokolt a rendszeres szakmai továbbképzés.

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a rendelkezés meghatározza, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció milyen dokumentumokat tartalmaz.

KGD2005. 132. A köztestület tagja ellen a tervpályázatok formáit, lebonyolítási rendjét rögzítő szabályzat hiányában ezek sérelmére hivatkozva nem lehet elmarasztaló fegyelmi határozatot hozni [1997. évi LXXVIII. törvény 32. §]

32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

E rendelkezések egyfelől a településtervezési, másfelől pedig az építészeti-műszaki tervezési szerződés legfontosabb - az általános szabályoktól eltérő - különös és egyben kötelező elemeit határozzák meg.

A tervezési szerződések egy részénél, vagy meghatározott esetekben külön jogszabályok a szerződés írásba foglalását már előírják. A jogbiztonságot, a felek érdekeit, a későbbi jogviták megelőzését szolgálja ezért, hogy a településtervezési- és az építészeti-műszaki tervezési szerződések írásba foglalásának kötelezettségét - az e szerződéstípusok körébe tartozó minden szerződésre kiterjedően - alakszerűségi érvényességi követelményként kifejezetten is előírja a jogszabály.

A tervező jogosult, esetenként köteles társtervező vagy ágazati tervező (altervező), mint alvállalkozó igénybevételére, azonban erről a megrendelőnek joga van a megfelelő ismeretekkel rendelkezni, és a tervező által megjelölt társtervező, vagy altervező igénybevételével szemben akár takarékossági, akár bizalmi vagy egyéb okok miatt, vagy korábbi tapasztalatai, illetve más forrásból származó információi alapján kifogást emelni. A tervezőnek a társtervezőhöz, alvállalkozóhoz való ragaszkodása esetén a megrendelő élhet választási lehetőségével, elfogadja a tervező feltételét, vagy mással köt szerződést. Amennyiben a szerződés megkötésekor még nem dőlt el az altervező személye, vagy igénybevételének szükségessége, a felek szerződésben kötelesek rendelkezni a tervezői tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módjáról.

Valamennyi tervezési szerződéstípus esetében elterjedt gyakorlat az, hogy a tervező - a tervdokumentáció elkészítésével és átadásával - teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, a megrendelő azonban nem fizet, azt különböző feltételekhez, hatósági engedélyezéshez, az eljárásban érdekelt felek hozzájárulásához köti, vagy más, kifejezetten meg nem jelölt okok miatt mulasztja el a fizetést, nem egyszer rosszhiszeműen. Ezzel lánctartozásokat indít be, tervezőket juttat csődbe, kényszerít pályaelhagyásra, vállalkozása feladására. A tervezőnek ugyanis teljesíteni kell az altervező felé, amit a lehetőségei behatárolhatnak. E vonatkozásban viszont kényszerhelyzetben van, mivel a következő munka éppúgy megkövetelheti az altervező igénybevételét.

Az egyidejű teljesítés e kialakult gyakorlat megszüntetését célozza, egyben a további körbetartozások kialakulásának megelőzése irányában fejthet ki kedvező hatást. A felek a rendelkezéstől eltérhetnek, azonban a tervező megfelelő garanciákat köthet ki.

A rendelkezések a településtervezési szerződések esetében a településrendezési eszközök előkészítéséhez, illetve esetleges módosításukhoz kapcsolódóan, az építészeti-műszaki szerződések esetében pedig a gyorsítást befolyásoló, adott esetben meghatározó tényezőkhöz kapcsolódó garanciális elemként jelennek meg a törvényben.

33. § (1) A tervező felelős:

a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)

aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,

ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,

ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,

b)

c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,

d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság kormányrendeletben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtja.

A Szabs. tv. 2012. április 15-étől hatályon kívül helyezi az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Szabs. r.), így ettől az időponttól az építésügy körébe eső szabálysértések szankcionálásának lehetőségét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) szükséges biztosítani.

Hatályon kívül helyezésre kerül a Szabs. r.-nek az építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogosultság nélkül való folytatásának szabálysértési alakzata, amely az Étv.-ben eddig nem került nevesítésre, így indokolt az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői tevékenység szabályai között való elhelyezése. A törvény az építésügyi hatóságra telepíti az építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenység jogosultság nélkül való végzésének szankcionálását és közigazgatási bírság kiszabását.

A tervezői jogosultság nélkül végzett tervezési tevékenység esetén az építésügyi hatóság jár el. Az építésügyi hatóság első fokon a települési, fővárosi kerületi jegyző, a körjegyző [az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése], másodfokon az illetékes kormányhivatal [343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése].

(3)

(4) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

A hatályos Étv. a tervező- a Ptk.-t általános felelősségi szabályain túlmutató - felelősségét szakmai szempontok alapján túlságosan tömörítve, a gyakorlatban nehezen értelmezhetően tartalmazza, ezért kiegészítésre, pontosítására van szükség. A szakértő és a tervellenőr felelőssége eddig az Étv.-ben szabályozatlan maradt, ezért ennek pótlására volt szükség. A nagyobb beruházások megvalósítása során egyre inkább elterjed a szakági tervező (altervező) alkalmazása, ezért azok feladatait, felelősségét törvényi szinten is meg kell fogalmazni.

33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítésének folytatása.

(2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértő közreműködését írja elő vagy építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői jogosultság) rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkező személy igénybevételéhez fűződnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi, aki nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és ennek alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének.

(4) A névjegyzéket vezető szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5)

Építésügyi hatósági eljárások

34. § (1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.

(2) Az építésügyi hatóság

a) építési engedélyezési,

b) összevont engedélyezési,

c) fennmaradási engedélyezési,

d) használatbavételi engedélyezési,

e) bontási engedélyezési,

f) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,

g) jogutódlás tudomásulvételi,

h) használatbavétel tudomásulvételi,

i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,

j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,

k) kötelezési,

l) végrehajtási,

m) szakhatósági, valamint

n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi

eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt.

Az építésügyi hatóság az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési, kötelezési eljárásokat folytat le, hatósági ellenőrzést végez, adatot igazol, más hatóság eljárásában szakhatóságként közreműködik, jogszabályban meghatározottak szerint feladatkörével összefüggő szolgáltatást nyújt.

A felsorolás rögzíti az építésügyi hatóság által lefolytatható eljárásokat, az engedély-típusokat. Az új szabályozás szerint megszűnik az elvi építési, egyszerűsített építési engedély, a bejelentés, a műemlékek kivételével a bontási engedély, új típusú engedélyezési eljárás lesz a használatbavétel, jogutódlás tudomásul vételi eljárás.

A megszűnő eljárások nem okoznak gondot az állampolgárok körében, mert:

- az elvi építési engedélyt részben felválthatja az önkormányzati vélemény-nyilvánítás jogintézménye, másrészt pedig megmarad az összevont eljárás első szakaszaként. Az állampolgárok számára ez lényegesen kedvezőbb megoldás, mert míg az önálló elvi építési engedélyhatározat ellen mindenki fellebbezhetett, és amíg jogerőssé és végrehajthatóvá nem vált, építési engedélyt nem lehetett kérni, addig az összevont engedélyezés első szakasza az elvi engedélyezés, mely végén a kérelem teljesítésekor önálló fellebbezéssel nem megtámadható végzést hoz az építésügyi hatóság. Ezt követően az állampolgárnak egy éve van arra, hogy az építési engedélyezési szakaszt is beindítsa, ez idő alatt a hatóságokat köti az elvi szakasz döntése.

- az egyszerűsített engedély csak formális volt, mert 30, illetve 15 napos ügyintézési határideje csak fiktív volt, mellékletei lényegesen nem voltak egyszerűbbek az építési engedélykérelem mellékleteinél. Az új típusú eljárások között szerepel az olyan építési engedélyezési forma, melynek „mindenestől” 15 munkanapos az ügyintézése, ez váltja fel a korábbi eljárási típusokat.

- a bejelentési eljárás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szolgáltatási irányelv bevezetésével egy rosszul értelmezett elvárás hatására került bevezetésre ez az aktus, mely a bejelentés megtételével egy időben lehetővé tette az építkezés megkezdését is. Emiatt az építésügyi hatóság csak utólagos helyszíni szemle, kötelezések, bírságok és sokszor bontás elrendelése mellett próbálta a szabályos állapotot kikényszeríteni. Ráadásul tartozik hozzá egy határozattal történő, megfellebbezhető nyilvántartási aktus is, mely felesleges adminisztrációs terhet rótt a szereplőkre. A bejelentés-köteles építési tevékenységek köre nagyrészt átkerül az önkormányzati bejelentési kategóriába, mely bejelentés a hatóság jogszerű hallgatásán alapul (nem kezdhető meg a tevékenység csak akkor, ha a hatóság 8 napon belül nem tiltja meg).

- a bontás engedélyezési eljáráshoz kötése hiba volt. Az esetek nagy részében a bontással egy időben építési engedélyt is kérnek a lebontandó épület helyén épülő másik épületre. Ezekben az esetekben az építési engedélyezés körében kezelhető a bontás is. Azonban az építéssel nem járó bontás esetében nincs mit engedélyezni, hisz megszűnik „valami”, a megszűnést - egyetértés esetén - csak tudomásul lehet/kell venni. A bontásoknál a bontás menetére és az esetlegesen csatlakozó más épület állagára kell odafigyelni, így a bontás megkezdését elég tudomásul vételi eljáráshoz kötni, amelyet az építési-bontási tevékenységet felügyelő építésfelügyeleti hatósághoz kell bejelenteni. Ez lényegesen csökkenti mind az állampolgárok, mind a hatóságok adminisztratív terheit.

- a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységeket/épületeket is kétféle eljárási csoportba lehet sorolni. A szakhatósági igénybevételt jelentő épületek esetében megmaradna a klasszikus használatbavételi engedélyezés, azonban a számszakilag több, de bonyolultság tekintetében egyszerűbb épületeknél elég a használatbavételi tudomásul vétel, mely a bontás tudomásul vételéhez hasonlóan a hatóság jogszerű hallgatásával valósulhat meg.

(3) Az építésügyi hatóság - közreműködő hatóság közreműködésével - integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben.

(4) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben összevont engedélyezési építésügyi hatósági eljárást folytat le.

(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából

a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy

b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez

helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

(6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra eltérő eljárási szabályok állapíthatók meg.

KGD2012. 55. Az engedély nélküli bontás miatt építésügyi bírságot ki kell szabni, ha megállapítható, hogy a korábbi építésrendészeti eljárás ezt az építési tevékenységet nem érintette [1997. évi LXXVIII. tv. 34. §, 48. §, 49. §; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. §]

KGD2010. 182. Nem adható elvi építési engedély olyan tervezett építési munkára, mely az érintett építmény rendeltetését nem a jogerős használatbavételi engedélynek megfelelően, hanem a tényleges használathoz igazodóan tünteti fel [1997. évi LXXVIII. tv. 34. §, 1952. évi III. tv. 164. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 36-37. §]

KGD2010. 37. A játékterem építésének engedélyezése során az építési eljárásban a hatóság nem vizsgálhatja a működés feltételeinek fennálltát. Az Étv. szerinti védett épület és az Szjtv. szerinti védett intézmény nem azonos (1997. évi LXXVIII. tv. 34., 36., 53/A. §; 1991. évi XXXIV. tv. 26. §; 1952. évi III. tv. 54. §)

KGD2009. 206. Külterületi ingatlan külföldi általi megszerzésének feltételei, a tanya fogalma, a lakóépületi minőség építéshatósági megállapítása (1994. évi LV. törvény 3. §, 7-8. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 34. §, 54. §).

KGD2009. 159. Elvi telekhatár-rendezési eljárásban a jogszabály által meghatározott érintettekkel kell a határozatot közölni (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 6-8. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 34-35. §).

BH2009. 326. Az építésügyi hatóság kárfelelőssége szempontjából a rendszeres hatósági ellenőrzés törvényi követelménye nem jelenti az építési munka folyamatos ellenőrzését (1959. évi IV. törvény 339. § és 349. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § és 45. §).

BH2008. 33. Használatbavételi engedély adható akkor is, ha az épület az építési engedély érvényessége alatt épült fel, a használatbavételi engedélyt azonban az építési engedély érvényességének eltelte után kérik [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §, 22. §, 28. §, 31. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 34. §].

BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §).

EBH2007. 1738. Az építési engedély érvényét veszti, ha az építési munka folyamatos végzése nem állapítható meg [1997. évi LXXVIII. törvény 34. §, 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 20. §].

35. § (1)-(3)

(4)

(5) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(6) Az építtető az összevont eljárásért, valamint az integrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

KGD2012. 67. Az elvi építési engedély az abban meghatározott kérdésekben köti az építési hatóságot az építési engedély kiadása során (1997. évi LXXVIII. tv. 35. §)

KGD2010. 183. A megismételt közigazgatási eljárás során orvosolható jogszabálysértést jelent építési ügyben, ha az építési munka alapvető jogi és műszaki feltételeit nem tisztázzák az eljárás során: így az építési jogosultságot, az elvi építési engedély jogerős meglétét, és többek közt az oldaltávolságot [1952. évi III. tv. 213., 221. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 35. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 18. §; 85/2000. (XI. 8.) FVM r. 9. §]

KGD2009. 9. Környezetvédelmi szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata építési ügyben természetvédelem alatt álló terület közelében folyó építkezés kapcsán (1997. évi LXXVIII. törvény 35. §; 1957. évi IV. törvény 20. §).

KGD2008. 207. Elvi építési engedélyezés során vizsgálni kell, hogy az adott épület a telken megépíthető-e, és az építmény telepítési helye megfelelő-e (1997. évi LXXVIII. törvény 35. §; 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3-4., 11-12. §).

KGD2007. 84. Az oldalkert legkisebb mértékén és a telepítési távolság legkisebb mértékén is belül álló bővítményrészre a fennmaradási engedély nem adható meg. [1997. évi LXXVIII. tv. 35., 48. §]

KGD2006. 25. Az elvi építési engedélyben foglaltak kötik az építésügyi hatóságot. Keresettel nem támadható olyan kérdés, amelyet az elvi építési engedély már eldöntött (1997. évi LXXVIII. törvény 35. §).

36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek.

(2) A településképet, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen:

a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá

b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint

c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat.

(3) Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.

(4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni.

KGD2012. 54. Épületre vonatkozó fennmaradási engedély kiadásának - a törvényben írt intézkedési határidők leteltét követően is - feltétele az építési jogosultság igazolása (1997. évi LXXVIII. tv. 36. §, 48. §)

KGD2010. 37. A játékterem építésének engedélyezése során az építési eljárásban a hatóság nem vizsgálhatja a működés feltételeinek fennálltát. Az Étv. szerinti védett épület és az Szjtv. szerinti védett intézmény nem azonos (1997. évi LXXVIII. tv. 34., 36., 53/A. §; 1991. évi XXXIV. tv. 26. §; 1952. évi III. tv. 54. §)

KGD2010. 35. A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építési engedélykérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett változtatási, építési tilalom érvényesítése (1997. évi LXXVIII. törvény 20. §, 36. §; 1987. évi XI. törvény 12. §)

BH2010. 261. III. A Natura 2000 védettség alatt álló terület szomszédságában történő beruházás megítélésének szempontjai (1997. évi LXXVIII. törvény 36. §, 1952. évi III. törvény 327. §, 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 6. §, 7. §, 2004. évi CXL. törvény 15. §, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. §, 10/A. §).

BH2010. 23. A visszamenőleges jogalkalmazás tilalmába ütközik a már benyújtott építési engedélykérelem elbírálásakor az időközben hatályba lépett változtatási, építési tilalom érvényesítése (1997. évi LXXVIII. törvény 20. §, 36. §, 1987. évi XI. törvény 12. §).

BH2006. 306. Az építési jogosultság igazolásához az ingatlannyilvántartásba be nem jegyzett vevők hozzájárulása nem szükséges (1959. évi IV. tv. 116. §, 117. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 36. §).

EBH2010. 2188. Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzetet jelentő állapot megszüntetése iránt időbeli korlát nélkül köteles intézkedni, míg szabálytalan építkezés esetén átalakításra vagy bontásra csak a szubjektív, illetőleg objektív határidőn belül kötelezhet (1997. évi LXXVIII. törvény 36. §, 47. §, 48. §; 2004. évi CXL. törvény 44. §).

37. § (1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

KGD2005. 79. Társasházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljárásban nem vitatható az építési jogosultságot igazoló közgyűlési határozat érvényessége [1997. évi CLVII. törvény 32. §, 41. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 37. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §].

BDT2008. 1919. I. A szomszédjog sérelme szempontjából az, hogy egy adott tulajdonosi magatartással okozott hátrány meghaladta-e a szükséges mértéket, csak az ellentétes érdekek egybevetésével, valamennyi körülmény mérlegelésével állapítható meg.

BH1999. 321. A polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve által kiadott építési, használatbavételi engedély alapján a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem állapítható meg [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 1964. évi III. tv. 26-34. §-ai, 1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek., Pp. 217. § (2) bek.].

EBH2004. 1081. Társasházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozó építési engedélyezési eljárásban nem vitatható az építési jogosultságot igazoló közgyűlési határozat érvényessége [1997. évi CLVII. tv. 32. §, 41. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 37. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 5. §].

Az építés

38. § (1) Építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

(2)

KGD2009. 120. Az építési munka szabálytalan, ha tévesen jogerősített építési engedély alapján folytatták, a fennmaradási engedélyezési eljárás azonban lefolytatható (1997. évi LXXVIII. tv. 38. §)

Az építési folyamat egyéb résztvevői

38/A. § (1)

(2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés e), g), h), i) és k) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti.

(3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel.

(4) Építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(6)

38/B. § (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. § (1) bekezdés c)-d), f), j) és k) pontjában és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása.

(2) Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: beruházáslebonyolítói jogosultság).

(3) Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelező közreműködését írja elő, vagy beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehető igénybe, illetve a jogkövetkezmények annak az igénybevételéhez fűződnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói jogosultsággal rendelkezik.

(4) Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

38/C. § (1) Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.

(2) Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(4) Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személyt, ha adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi, a névjegyzéket vezető szerv 20 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

A hatályát vesztő Szabs. r. szabályozta az adatszolgáltatással, nyilvántartással, hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményeit. Az épületek energetikai tanúsítási tevékenység szabályai adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő az ilyen tevékenységet folytató tanúsítókra, amelynek szankciója a szabálysértési eljárás alapján pénzbírság volt. A hatályon kívül helyezett szabálysértési szankció helyett az építési törvényben rögzíteni szükséges az adatszolgáltatást elmulasztó tanúsító tevékenységének szankcionálási szabályait és megsértése miatti közigazgatási bírság kiszabását.

Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személy adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége megszegésének esetében a névjegyzéket vezető szerv jár el. A névjegyzéket vezető szerv első fokon a területileg illetékes szakmai kamara, másodfokon az országos kamara [az Étv. 38/C. § (3) bekezdése, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése, valamint a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 42. § (4) bekezdése].

(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.

A módosítás hatálybalépésével a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara fogja ellátni az energetikai tanúsítványok ellenőrzését az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU irányelv) szerint.

38/D. § (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek az ott meghatározott tevékenysége folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.

Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei

39. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége.

(2) Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat,

a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik,

b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és

c) aki - a csak a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével - vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.

(3) Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(5) A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.

(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2009. október 1-jén kezdte el a vállalkozó építőipari kivitelezők regisztrálását. Az eltelt időszakban 49.050 vállalkozó kivitelező regisztrált az MKIK által vezetett elektronikus nyilvántartásban. A vállalkozások csaknem felének statisztikai létszáma 1 fő, csupán a regisztrált vállalkozások 9%-ának nagyobb a statisztikai létszáma 10 főnél, és csak kb. 0,1%-uknál magasabb a létszám 250 főnél. A kivitelezői tevékenység megfelelő színvonalú végzésére a felelős műszaki vezető foglalkoztatásának előírása nyújt biztosítékot. Ezt a biztonságot erősíti, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételeként - a megbízási jogviszonyt kizárva - olyan felelős műszaki vezető alkalmazását követeljük meg, aki munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban áll a kivitelezővel. Ez garanciát jelent az un. „táskás” vállalkozások kiszűrésére, akik nem főtevékenységként végeznek (és gyakorlatilag nem is végeznek, csak másokkal végeztetnek) kivitelezési tevékenységet, szakmai tudásuk, eszközrendszerük, szakmai tapasztalataik és referenciáik nincsenek. A tapasztalatok szerint ezek a vállalkozások a legnehezebben „utolérhetők” szankciók esetén, az alvállalkozókat gyakran nem fizetik ki, a bevételt pedig kiviszik az országból. A szakmai színvonal emelése mellett az építésügyi szabályozás átfogó módosításának kitűzött célja, hogy az olyan területeken, ahol a szakmai követelmények érvényesülése továbbra is biztosítható, jelentős könnyítések kerüljenek bevezetésre az építési beruházások költségkímélőbb és egyszerűbb megvalósíthatósága érdekében. Ennek megfelelően a felelős műszaki vezető nélkül végezhető kivitelezési munkák körének jelentős bővítésére fog sor kerülni, melyet kormányrendelet határoz meg. A könnyítés azokat a kisebb munkákat vállaló szakképesítéssel rendelkező kivitelezőket fogja érinteni, akik a vállalt munkák teljesítésébe nem vonnak be alvállalkozót. Természetesen a nyilvántartásba vételkor az ilyen jellegű munkát végző kivitelezőkre nem vonatkozik a felelős műszaki vezető foglalkoztatásának kötelezettsége azzal, hogy a nyilvántartásban ezt külön meg kell jelölni.

A vállalkozó kivitelező szerződés teljesítésre való alkalmasságát előzetesen jelenleg csak a közbeszerzési eljárásban és egyes pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén vizsgálja a megrendelő. A vállalkozások minősítése ezekben az esetekben is egyedi igények szerinti és egyedileg meghatározott. Szükség van a vállalkozások minősítésének egységes követelményrendszerére annak érdekében, hogy még a szerződés megkötése előtt összehasonlítható tájékoztatást kaphasson minden építtető. A minősítést ezért erre jogosult szervezetek egységesen szabályozott eljárás keretében végezhetnék. Kormányrendeletben nyílik lehetőség azoknak az esetköröknek a meghatározására, amikor a vállalkozás-minősítés elkészíttetése, referenciaigazolás vagy felelősségbiztosítás igazolása a nyilvántartásba vett kivitelezők számára kötelező.

A rendelkezés a házilagos kivitelezés lehetőségét bővíti. A vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy a saját célra történő munkavégzésen túl a továbbiakban a Ket. szerinti hozzátartozója részére építési munkát végezhet.

(7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.

39/A. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

(2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel a 40. § (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak betartásáért.

A szakmai színvonal emelése mellett az építésügyi szabályozás átfogó módosításának kitűzött célja, hogy az olyan területeken, ahol a szakmai követelmények érvényesülése továbbra is biztosítható, jelentős könnyítések kerüljenek bevezetésre az építési beruházások költségkímélőbb és egyszerűbb megvalósíthatósága érdekében. Ennek megfelelően a felelős műszaki vezető nélkül végezhető kivitelezési munkák körének jelentős bővítésére ad lehetőséget a törvény, melyet kormányrendelet határoz meg. A könnyítés azokat a kisebb munkákat vállaló szakképesítéssel rendelkező kivitelezőket fogja érinteni, akik a vállalt munkák teljesítésébe nem vonnak be alvállalkozót. Természetesen a nyilvántartásba vételkor az ilyen jellegű munkát végző kivitelezőkre nem vonatkozik a felelős műszaki vezető foglalkoztatásának kötelezettsége azzal, hogy a nyilvántartásban ezt külön meg kell jelölni.

(3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni.

(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.

(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.

Építtetői fedezetkezelés

39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.

(2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell - egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként - elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét.

39/B. § Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és a kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósítása érdekében az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás esetében sürgősség miatt gyorsított eljárást alkalmazhat a közbeszerzésekről szóló törvény szerint.

39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait.

Az Étv. 39. §-ában az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására meghatározott feltételek kiegészítését követeli meg a gyakorlat. Az eddigi feltételek kiegészülnek a szakképzett munkaerővel és az építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétellel kapott regisztrációs számmal való rendelkezés követelményével. Ezek a követelmények elválasztják az ügynöki, szervezői, és kivitelezői tevékenységet, a meglétük egyben igazolja a nyilvános nyilvántartásban a referencia tartalmú információkhoz való hozzáférés lehetőségét a regisztrációs számon keresztül.

Az építőipari kivitelezői nyilvántartás a kivitelező által a nyilvántartásba felvenni kért adattartalmával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

Az építőipari kivitelezői nyilvántartás vezetését közfeladatként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Az ebben a körben hozott határozatok csak bíróság előtt támadhatók meg.

Az Étv. 39/A. §-a részben hatályos rendelkezéseket tartalmaz. Az új rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében átvezetett szövegpontosítás új követelményt nem hordoz az (5)-(6) bekezdés kivételével. A 39/A. § (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális szabályokkal azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának, az alvállalkozó kifosztásának a fedezethiány miatti lehetőségét végleg kizárja, továbbá egyértelműen azonosíthatóvá teszi elvonása esetén a fedezetelvonás bűncselekményének megvalósítását. A 39/A. § (6) bekezdése a fizetési kötelezettség teljesítésének garanciális szabályával az alvállalkozók védelmét biztosítja, az alvállalkozótól munkát megrendelő kivitelező vállalkozó számára meghatározott legkésőbbi fizetési határidő megállapításával. A rendelkezés a szerződésben való eltérés lehetőségét, ezzel az esetlegesen kényszerhelyzetben levő alvállalkozóval szemben az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét zárja ki. A másik garanciális szabály szerint a vállalkozó az építtetőtől a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha az alvállalkozók felé a fizetési kötelezettségének eleget tett, amelyet igazolni köteles.

Az új rendelkezések az alvállalkozókkal szembeni tömeges visszaélésekből eredő lánctartozások kialakulásának lehetőségét zárják ki.

Az Étv. új 39/B-39/C. §-ai a fedezetkezelésre állapítanak meg szabályokat. Az építőipari kivitelezés területén, abból a sajátosságából adódóan, hogy szinte minden egyes megállapodásnál ismeretlen partnerrel kell jelentős értéket képviselő olyan összetett tevékenység elvégzésére megállapodni, ahol a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik egymástól, rendkívüli kockázatot jelent a kivitelező részéről az ellenszolgáltatást időben megelőző építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása. Ehhez még a teljesítés szakaszolása esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie az ellenérték kézhezvételéig.

A másik oldalon az építtető áll, aki érthető megfontolásból nem kíván a beruházás megvalósításában felesleges kockázatot vállalni. Magától értetődően itt is elmondható, hogy túlnyomó részben ismeretlen kivitelezővel kell szerződést kötni, olyannal, akinek a teljesítési képességéről és a teljesítési hajlandóságáról csak feltételezésekkel rendelkezhet. Kockázatos dolog tehát az építtető részéről a jövőbeni munka elvégzésének reményében bármekkora előleg kifizetése egy ismeretlen vállalkozás számára.

Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat a szerződő partnerek - a szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett bizalmának helyreállítása. Ennek hatékony, egyes európai államokban is alkalmazott módja, a szerződés fedezetének harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása.

Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a szerződésszerű teljesítések kifizetésének elmaradása miatt kialakuló tartozási lánc. A társadalmilag is egyre jelentősebb hátrány érezhető visszaszorítását utólagos intézkedésektől nem lehet várni. A káros folyamatok elkerülése érdekében alapvetően megelőző lépésekre van szükség, amit az építőipari beruházások területén az építtetői fedezetkezelés rendszere tud biztosítani azáltal, hogy a fedezetkezelő elsődleges feladata az építési beruházás megvalósításához szükséges fedezet, valamint a vállalkozó kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosítékok célhoz kötött felhasználásának biztosítása. A célhoz kötött felhasználás biztosítása magába foglalja egyrészt a vállalkozó kivitelező, másrészt az alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését is. A fedezetkezelői rendszer bevezetésével a tartozási lánc kialakulásához vezető okok küszöbölhetőek ki.

A „biztos kéz” program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. E rendszer kulcsa a rábízott szerződéses ellenérték kezelője, az építtetői fedezetkezelő. Építtetői fedezetkezelő a feladatait az építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi. A „biztos kéz” elvárt célokat megvalósító működéséhez is elengedhetetlen az alvállalkozói kör fizetési határidejének az Étv. új 39/A. § (6) bekezdése szerinti szabályozása. Az alvállalkozói teljesítések ellenértékének biztosítása csakis úgy lehetséges, ha az építtetővel szerződő vállalkozó kivitelező szerződésben meghatározott fizetési határidejéhez igazodik az alvállalkozó fizetési határideje is.

40. § (1) A kivitelező felelős:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,

b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint

c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.

(2) A felelős műszaki vezető felel:

a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

b) a szakmunka irányításáért,

c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá

d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és

e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

(3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, és azt a jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátja. Jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését.

Az építési beruházások áttekinthető dokumentálása elengedhetetlen feltételét képzi az elvégzett kivitelezési tevékenységek nyomon követhetőségének, valamint a tartozási lánc elleni fellépésnek. Az egyes beruházások megvalósításában részt vevő kivitelezők láncolatának tényleges figyelemmel kísérése csakis elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus építési napló bevezetése jelentős előrelépést jelent a kivitelezés folyamatok dokumentálása területén.

(4) A 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az építtető helyszíni képviselőjeként az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő - kormányrendeletben meghatározott jogosultsággal rendelkező - építési műszaki ellenőrt, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon beruházót, a beruházó lebonyolítót bízhat meg. Jogszabály az építési műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti.

(5) A felelős műszaki vezetői, illetve műszaki ellenőri tevékenységet folytató személyeket törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv névjegyzékbe veszi.

(6) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel, az építési műszaki ellenőrrel, a kivitelezővel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

40/A. § Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.

A kivitelező a megrendelő építtető vagy megbízottja utasítása szerint köteles eljárni, igényeit figyelembe venni, azoknak eleget tenni. Ha azonban ezek az utasítások, elvárások csak jogszabályi vagy hatósági előírások megszegésével, megsértésével lennének teljesíthetőek, akkor a teljesítést meg kell tagadnia, mely tényt rögzíteni köteles. A gyorsítás jogbiztonságot, szakszerűséget és minőséget szolgáló garanciális szabály, egyben a későbbi jogviták megelőzését is célozza.

41. § (1)-(2)

(3) Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére, valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a 305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt.

Az építménybe betervezhető, beépíthető építési anyagok, termékek, késztermékek és berendezések műszaki teljesítmény tartalmának kötelező meghatározása európai uniós előírás. Az építési termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ugyanarra a horizontális uniós jogszabályokra hivatkozik, mint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény. Tartalmában a tevékenységre és a kijelölésre az előírások azonosak, a szervezetekkel kapcsolatos követelményeket a 305/2011/EU rendelet tartalmazza. Szükségtelen a 2009. évi CXXXIII. törvény előírásaival azonos tartalmú előírásokat megismételni más törvényben. A 2009. évi CXXXIII. törvény alapján kormányrendelet és miniszteri rendeletek szabályozzák a kijelölés és bejelentés részletszabályait és ha nem kötjük a hivatkozott törvényhez az építési termékeket, akkor az összes többi részletszabály sem alkalmazható.

42. § (1) Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.

(2)

43. § (1) Az építtető felel

a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,

b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért,

c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,

d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,

e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért,

f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,

g) az építési munkaterület átadásáért,

h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,

i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,

j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint

k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

Az építtető felelősségi körébe tartozó kötelezettségek felsorolása - a hatályos előíráshoz képest - kiegészül az építési beruházás fedezetének biztosításával, a beruházáslebonyolító, az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének kiválasztásával, valamint az elektronikus építési napló aktivizálásával. Kiigazításként az engedélyezési tervdokumentáció mellett a kivitelezési tervek is megnevezésre kerültek a betartandó dokumentumok körében.

(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.

Régi szabályozási hiányt pótol a kivitelezés résztvevőinek, köztük az építtető teljeskörű felelősségének szabályozása az építési beruházásban. Annak ellenére, hogy az építtető az „ügy” gazdája, az építési beruházás elindítója, finanszírozója és lebonyolítója, mindeddig a beruházással kapcsolatos feladatai, jogai és kötelességei, illetve felelőssége nem került megfelelő szabályozásra.

Ezen felelőssége nem csökken azáltal, hogy az építési tevékenységgel kapcsolatos egyes feladatait másra ruházza át (például építési engedély megkérése), vagy ellenőrzési feladatait megbízottja útján (műszaki ellenőr) gyakorolja. Felelőssége kiterjed az építési cél meghatározására, a beruházás jogszerűségére, annak műszaki ésszerűségére is.

Az építmény használatbavétele

44. § (1) Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

(2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.

(3) A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők.

(4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

KGD2010. 36. Az építtető személyének tisztázása a használatbavételi engedélyezési eljárásban sem mellőzhető, különösen, ha a jogutódlás feltételezhető (1997. évi LXXVIII. törvény 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 23. §, 28. §)

KGD2007. 182. Használatbavételi engedélyezési eljárásnak nem tárgya annak az üzemnek a technológiai vizsgálata, amely miatt az épületet megépítették (1997. évi LXXVIII. törvény 44. §).

KGD2007. 181. Az építési használatbavételi engedélyezési eljárásban a jogerős építési engedély jogszerűsége nem vizsgálható. A szomszéd kereshetőségi joga nem terjed ki az épület padlásterének az engedélyezettől eltérő építésének vitatására [1997. évi LXXVIII. törvény 31., 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 29., 30. §].

BH2006. 31. A légkondicionáló berendezés kültéri egységének az ingatlanon való elhelyezése nem építési engedély köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 2. §, 44. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 9. §].

45. §

BH2011. 355. Az engedély nélküli használat miatti építésügyi hatósági kötelezésnek nincs határideje, arra az 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (9) bekezdésében megállapított intézkedési határidő nem vonatkozik (1997. évi LXXVIII. törvény 45. §, 47. §, 48. §, 54. §).

BH2009. 326. Az építésügyi hatóság kárfelelőssége szempontjából a rendszeres hatósági ellenőrzés törvényi követelménye nem jelenti az építési munka folyamatos ellenőrzését (1959. évi IV. törvény 339. § és 349. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § és 45. §).

Az építésfelügyeleti tevékenység

46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat.

(2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében

a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le,

b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység

ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét,

bb) résztvevőinek jogosultságát,

bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát,

bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,

c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le,

d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le,

e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében

ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz,

eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki,

ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot,

f) szakhatósági eljárást folytat le.

(3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi,

b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását

ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,

bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek,

d) a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen

da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére,

db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen

ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,

eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.

(4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek

a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül,

b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül

van helyük.

Az építésfelügyeleti hatóság megerősítése és a hatósági hatáskörök megfelelő elkülönítése szükségessé teszik feladatainak pontos meghatározását. Az építésfelügyeleti hatóság állami feladatként az építési folyamat felügyeletét, az építmények műszaki állapotának ellenőrzését, a szabálytalan építkezések feltárását, a jókarbantartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését végzi, vagyis a kivitelezési szakasz befejezését követően az építmény teljes életciklusa alatt. A feltárt szabálytalanság jellegéhez és súlyához igazodóan megtiltja, megtilthatja vagy feltételekhez kötheti az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését illetve folytatását, hatósági eljárást folytat le vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve más szervet, az építési folyamat résztvevőivel szemben szankciót alkalmazhat vagy kötelezést adhat ki. Elrendelheti továbbá az építmény felülvizsgálatát és a szükség szerinti építési munkák elvégzését. Ezekkel az intézkedésekkel az építési rend és fegyelem megerősödése biztosítható.

Az építésfelügyeleti hatóságnak a szükséges intézkedések megtételére (köztük bírság kiszabására is) csak meghatározott időintervallumon belül van lehetősége, amelynek mértéke a cselekményről való tudomásszerzéstől számított 90 nap, de (objektív határidőként) legfeljebb tíz évben került meghatározásra.

(5)-(7)

KGD2011. 22. Építésfelügyeleti eljárásban a tervező nemcsak természetes személy lehet, hanem gazdasági társaság is [1997. évi LXXVIII. tv. 46. §, 51/2000. (VIII. 9.) FVM r. 3. §]

46/A. §

Az építésügyi hatósági kötelezés

47. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését.

(2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:

a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik,

b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését,

c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,

ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

cb)-cc)

d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint

f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését.

KGD2012. 68. Közforgalom elől elzárt magánút kialakítása kapcsán nincs jogalapja az építésügyi hatósági kötelezésnek, e hatóság hatásköre a nyomvonal jellegű építményekre nem terjed ki [1997. évi LXXVIII. tv. 47. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 1. §, 9. §]

KGD2011. 104. A kéményben, mint a társasház közös tulajdonában álló építményrészben található bélelés helyreállítására, a kémény szabályossá tételére a társasház és nem a kéménybe kötött gázüzemű berendezést használó lakás tulajdonosa köteles (1997. évi LXXVIII. tv. 47. §, 51. §; 2003. évi CXXXIII. tv. 1. §)

KGD2010. 123. Az úgynevezett diszponibilis helyiség végleges rendeltetésének megállapítására külön, rendeltetési mód megváltoztatása iránti eljárást kell lefolytatni. A rendeltetésimód-változás iránti eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására való hatósági kötelezés az ügy (a kötelezés) értelmében hozott döntés, ezért határozati formát igényel, mellyel szemben önálló fellebbezésre lett volna lehetőség (46/1997. (XII. 27.) KTM r. 37. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 47. §; 2004. évi CXL. tv. 71., 98. §)

KGD2009. 121. Ha bizonyított az a tény, hogy az engedély nélküli építkezés tíz éven belül történt, a bontás elrendelhető (1952. évi III. törvény 206. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 47. §)

KGD2008. 206. Az építésügyi hatóságnak életveszélyes állapot észlelelése esetén intézkednie kell (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §).

KGD2008. 51. Közvetlen életveszély reális bekövetkeztének veszélye esetén is köteles az építési hatóság az életveszély elhárítására intézkedni (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §).

KGD2005. 97. Ideiglenesen elhelyezett gépkocsitárolók bontásának elrendelése a részletes rendezési terv megvalósítása érdekében [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bek. e) pont].

BH2011. 355. Az engedély nélküli használat miatti építésügyi hatósági kötelezésnek nincs határideje, arra az 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (9) bekezdésében megállapított intézkedési határidő nem vonatkozik (1997. évi LXXVIII. törvény 45. §, 47. §, 48. §, 54. §).

BH2004. 189. Közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel összefüggésben megállapítási per polgári ügyben eljáró bíróság előtt nem indítható [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdés és 55. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 123. §, 130. § (1) bekezdés b) pont, 158. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés].

EBH2011. 2363. A kéményben, mint a társasház közös tulajdonában álló építményrészben található bélelés helyreállítására, a kémény szabályossá tételére a társasház és nem a kéménybe kötött gázüzemű berendezést használó lakás tulajdonosa köteles (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §, 51. §, 2003. évi CXXXIII. törvény 1. §)

EBH2010. 2188. Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzetet jelentő állapot megszüntetése iránt időbeli korlát nélkül köteles intézkedni, míg szabálytalan építkezés esetén átalakításra vagy bontásra csak a szubjektív, illetőleg objektív határidőn belül kötelezhet (1997. évi LXXVIII. törvény 36. §, 47. §, 48. §; 2004. évi CXL. törvény 44. §).

EBH2007. 1740. A szabálytalan építkezéssel a szomszédos ingatlanban előidézett károkozás elhárítására is az építtetőt kell kötelezni (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §, 51. §).

EBH2002. 718. Az ingatlan tulajdonosait kötelező építési hatósági előírást tartalmazó határozat tekintetében a lakáshasználónak keresetindítási jogosultsága nincs [1997. évi LXXVIII. tv. 47. § (2) bek., 51. § (1) bek., 54. § (2) bek.]

E § rögzíti az építésügyi hatóság által elrendelhető kötelezettségeket és a kötelező elrendelés esetköreit. Az új szabályozás során felülvizsgáltuk a törvényben felsorolt esetköröket a hatósági beavatkozás szükségessége, a lehetséges vagy kötelező esetkörhöz tartozás szempontjából, illetve figyelembe vettük a szabályozás új elemeit.

Az új elemek közül a kötelezettségek körét érintően meghatározó a kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat településképi véleményezési, bejelentési eljárása és az ezzel kapcsolatos kötelezési eljárásának lehetősége.

Szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy a hatósági beavatkozásra csak a legszükségesebb esetben és mértékig kerülhet sor, csökkentjük az elrendelhető kötelezettségek körét (eseteit kormányrendeletben szabályozzuk), és az elrendelési kötelezettségek köré soroljuk be azon esetköröket (élet- és balesetveszély, állékonyságot veszélyeztető helyzet, stb.), ahol feltétlenül szükség van a hatósági beavatkozásra.

A kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat építésügyi hatósági engedélyhez kötött, jogszabályban meghatározott építési tevékenységek esetén településképi véleményezési eljárás keretében, engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások esetén településképi bejelentési eljárás keretében vizsgálja a településképi, helyi építészeti értékvédelmi követelmények teljesülését, és bocsáthat ki ebben a körben kötelezést. Ennek megfelelően az erre vonatkozó esetköröket, a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetését, a településkép védelme érdekében egyébként szükséges egyéb munka törlésre kerül az elrendelhető kötelezettségek köréből.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező az energetikai tanúsítvány elkészíttetése az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig.

Az építésügyi hatóságnak az eddigi jogszabályi előírások szerint a használatbavételi engedélyben tájékoztatni kellett az építtetőt, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet előírta, hogy a szakértő köteles annak elkészültét követő 30 napon belül egy példányát az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központnak átadni, de azok csak az esetek kis százalékában érkeztek be.

A 2010/31/EU irányelvnek az érvényesülése, és annak nyomon követése érdekében az építésügyi hatóságok által vezetett Nyilvántartás elemeként az energetikai tanúsítványokat is elektronikus úton kell a rendszer nyújtotta szolgáltatás keretében elkészíteni és feltölteni. Az építésügyi hatóság már az építési engedélyben figyelmeztetni fogja építtetőt e kötelezettségére.

Ha az építtető nem tesz eleget határidőre jogszabályban előírt kötelezettségének, akkor az új szabályozás szerint a hatóság köteles lesz elrendelni a tanúsítvány elkészíttetését.

(3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni.

(4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(5)

Szabálytalan tevékenység és jogkövetkezményei

48. § (1) Szabálytalan a

a) jogszerűtlenül,

b) jogosulatlanul vagy

c) szakszerűtlenül

megkezdett és végzett tevékenység.

(2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet

a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül,

b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően,

c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -,

d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére

végzik.

(3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.

(4) Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.

(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

KGD2012. 132. Az építésügyi hatóság lehetséges intézkedésére vonatkozó határidők csak az engedély nélkül végzett építési tevékenység esetén irányadók (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2012. 55. Az engedély nélküli bontás miatt építésügyi bírságot ki kell szabni, ha megállapítható, hogy a korábbi építésrendészeti eljárás ezt az építési tevékenységet nem érintette [1997. évi LXXVIII. tv. 34. §, 48. §, 49. §; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. §]

KGD2012. 54. Épületre vonatkozó fennmaradási engedély kiadásának - a törvényben írt intézkedési határidők leteltét követően is - feltétele az építési jogosultság igazolása (1997. évi LXXVIII. tv. 36. §, 48. §)

KGD2011. 159. A bontással érintett ingatlannal szomszédos ingatlan haszonélvezőjének kereshetőségi joga nem korlátlan, a jog-, illetve érdeksérelmet igazolni szükséges (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 105. Az építésügyi hatóság intézkedéseire vonatkozó határidő az építésügyi hatóság hivatalos tudomás szerzésétől, a helyszíni szemle tartásától kezdődik (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 75. Az Étv. 48. § (9) bekezdésében írt határidő csak akkor veszi kezdetét, ha az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezésről ténylegesen tudomást szerez (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 24. A határozott időre adott fennmaradási engedély érvénye nem hosszabbítható meg (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 23. A turisztikai erdő övezeti besorolású ingatlanra felépített lakóépület fennmaradása nem engedélyezhető (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 21. A szabálytalan építkezéssel kapcsolatos intézkedési határidő számítása megismételt eljárás, és az eljárás felfüggesztése esetén (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §)

KGD2011. 8. Az építéshatósági eljárás felfüggesztésének tartamát a határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §, 2004. évi CXL. tv. 32. §)

KGD2010. 121. A szabálytalan helyen álló épület tetőterében elvégzett építési munka értékelése, az okozott érdeksérelem meghatározása (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §, 2/1986. (II. 27.) ÉVM r. 67. §)

KGD2009. 175. Építési hatósági ügyben az intézkedési határidő betartását a határozat meghozatalának időpontjához képest kell vizsgálni (1952. évi III. törvény 339/A. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2008. 205. Oldalkert és hátsókert területébe nyúlóan engedély nélkül épített tároló fennmaradása nem engedélyezhető, ha az építéssel a beépítés mértékét is túllépték (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 2., 48. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §).

KGD2008. 48. Az egyéves intézkedési határidő kezdetének vizsgálata a folyamatosan zajló építéshatósági eljárások esetén (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2008. 15. A társasházi tulajdonban lévő épületben a fennmaradási engedély megadásához szükséges tulajdonostársi hozzájárulás vizsgálata (2003. évi CXXXIII. törvény 21. §, 63. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2007. 221. Elő- és oldalkertben - engedély nélkül épített - lábakon álló gépkocsibeálló fennmaradása nem engedélyezhető. [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §]

KGD2007. 220. A hátsókertben lévő leomlott épület újjáépítése engedély nélkül nem átalakítás, nem felújítás. [1997. évi LXXVIII. törvény 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 4., 26. pont]

KGD2007. 219. Építési hatósági intézkedési határidőt - ha az építkezés befejezésének időpontja nem állapítható meg - az építmény használatbavételre való alkalmasságától kell számítani. (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §)

KGD2007. 202. Kéményre vonatkozó fennmaradási engedély felülvizsgálatánál vizsgálandó kérések (1952. évi III. törvény 182. §, 206. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 31. §, 48. §).

KGD2007. 84. Az oldalkert legkisebb mértékén és a telepítési távolság legkisebb mértékén is belül álló bővítményrészre a fennmaradási engedély nem adható meg. [1997. évi LXXVIII. tv. 35., 48. §]

KGD2007. 17. A telek beépítettségét nem az épület földszinti alaprajza alapján kell meghatározni. A beépítettség változik, ha a földszintes épületre újabb szintet építenek [1997. évi LXXVIII. törvény 48. §].

KGD2006. 135. Az építésügyi hatóság a szabálytalan építkezés tudomásra jutásától számított egy éven belül hozhat az építmény bontásáról, átalakításáról érdemi határozatot (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2006. 134. Az építési engedélytől eltérő folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére előírt határidő számítása (1957. évi IV. törvény 73. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2006. 1. Szabálytalan építés esetében a fennmaradási és továbbépítési engedély megadására - a fellebbezési eljárásban kiegészített tényállás alapján is - lehetőség van [1957. évi IV. törvény 66. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. §]

KGD2005. 130. Jogtechnikai okok-ra hivatkozással jogszerű határozat hatályon kívül helyezése jogsértést valósít meg (1952. évi III. törvény 339. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2005. 78. Szabálytalan építkezés - ha a szabálytalanság más módon nem szüntethető meg - bontással tehető csak szabályossá, méltányosságra a bíróságnak nincs lehetősége (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

KGD2005. 77. A jogerős és végrehajtható építési engedély nélkül végzett építés esetében az építésügyi hatóság a tudomásszerzését követő egy év elteltével már használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt sem adhat (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

BH2011. 355. Az engedély nélküli használat miatti építésügyi hatósági kötelezésnek nincs határideje, arra az 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (9) bekezdésében megállapított intézkedési határidő nem vonatkozik (1997. évi LXXVIII. törvény 45. §, 47. §, 48. §, 54. §).

BH2011. 293. A jogerős építési engedély elleni ügyészi óvás alapján folyt eljárás irányát, kereteit az óvásban foglaltak határozzák meg, azon az eljáró közigazgatási szerv nem terjeszkedhet túl. A bírósági felülvizsgálat során sincs lehetőség az óvással nem érintett rendelkezések vitatására. Az új eljárás nem új elbírálást jelent, hanem csak az óvásban megjelölt jogszabálysértés orvoslására nyújt lehetőséget (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §, 35. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §).

BH2010. 233. Reklámtábla lebontását elrendelő ügyben szakhatóság bevonására nincs szükség [46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 7. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 2004. évi CXL. törvény 121. §].

BH2010. 56. Az építési engedély nélkül megépített építményrészre annak készültségi foka szerint megállapított bírságot kell kiszabni - A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletében foglalt döntés, és annak indokolása a megismételt eljárásokban is köti a közigazgatási hatóságokat (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 49. §, 2004. évi CXL. törvény 111. §).

BH2008. 108. Szabálytalan építési tevékenység esetén az egyéves intézkedési határidő betartásának vizsgálata során az új eljárásra kötelező határozat keltétől a bontásra kötelező határozat meghozatalának időpontjáig terjedő időszakot kell figyelembe venni (1952. évi III. törvény 339/A. §, 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

BH2007. 430. Garázs használati módjának megváltoztatása és - ehhez kapcsolódóan - a homlokzati nyílás átépítése alatt a fennmaradás engedélyezése iránti eljárásban az épület megépítésének jogszerűsége nem vizsgálható (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. §, 37. §).

BH2007. 356. Fa lábakon álló kerti terasz is építmény, amely az oldalkertben nem helyezhető el (1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 48. §; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §).

BH2007. 143. A telek beépítettségét nem az épület földszinti alaprajza alapján kell meghatározni. A beépítettség változik, ha a földszintes épületre újabb szintet építenek (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §).

BH2007. 103. Az építési és használatbavételi engedély nem pótolja az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozatot (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §-a; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a).

BH2006. 129. Az építési engedélytől eltérő folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére előírt határidő számítása (1997. évi LXXVIII. tv. 48. §).

EBH2011. 2358. A jogerős építési engedély elleni ügyészi óvás alapján folyt eljárás irányát, kereteit az óvásban foglaltak határozzák meg, azon az eljáró közigazgatási szerv nem terjeszkedhet túl. [1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §, 45/1997. (XII. 19.) KTM rendelet 5. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 35. §].

EBH2010. 2188. Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzetet jelentő állapot megszüntetése iránt időbeli korlát nélkül köteles intézkedni, míg szabálytalan építkezés esetén átalakításra vagy bontásra csak a szubjektív, illetőleg objektív határidőn belül kötelezhet (1997. évi LXXVIII. törvény 36. §, 47. §, 48. §; 2004. évi CXL. törvény 44. §).

EBH2007. 1739. Az építésügyi hatóság egyéves intézkedési határideje, az építésügyben szerzett első hivatalos tudomásszerzéstől számít (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

EBH2007. 1734. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (8) bekezdésében szabályozott intézkedési határidő betartását a határozat meghozatalának időpontjához képest kell vizsgálni (1952. évi III. törvény 339/A. §).

EBH2006. 1553. Ingatlan eredeti állapotba történő helyreállításának elrendelése földvédelmi ügyben (1994. évi LV. törvény 36. §, 50. §, 51. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

EBH2005. 1361. Az építési engedélytől eltérő folyamatos építkezés esetén az építésügyi hatóság intézkedési kötelezettségére előírt határidő számítása (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §).

48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha

a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,

b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,

c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy

d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

(2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását.

(3) Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.

(4) Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi.

(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.

(6) Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik

a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,

b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon,

c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,

d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon.

(7) A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.

(8) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az (5) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

A törvény régi hiányt pótol azzal, hogy az építésügyi tevékenységek szabálytalan esetköreit meghatározza.

A törvény szabálytalan tevékenységnek minősíti:

A jogszerűtlen építési tevékenységet akkor, ha az építésügyi hatósági engedélyköteles építési tevékenységet az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy az engedélyezettől engedélyköteles eltéréssel vagy egyéb jogszabályban meghatározott jogszerűségi követelmények megsértésével végzik. Azonban a külön jogszabályban meghatározott (tűréshatáron belüli) eltérés, valamint a bírósági felülvizsgálat alatt lévő, de fel nem függesztett, jogerős és végrehajtható építési engedély alapján végzett építési tevékenység nem minősül jogszerűtlennek.

A jogosulatlan tervezői-, szakértői- és kivitelezési tevékenységet, ha az építési folyamat e törvényben és más jogszabályban meghatározott résztvevői az általuk folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkeznek jogosultsággal, vagy nem megfelelő jogosultsággal rendelkeznek.

Szakszerűtlen a tervezői, a szakértői és a kivitelezési tevékenység, ha azt helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építési követelmények, szakmai előírások és szabályok megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot és használatot eredményez.

A jogszerűtlen és a szakszerűtlen építési tevékenységek visszaszorítása érdekében szigorúbb szankciók kerülnek meghatározásra.

A jogszabály meghatározza azon esetek körét, amelyekben a fennmaradási engedély megadásának lehetősége továbbra is biztosított. Ilyen például, ha azt a védett műemléki érték megőrzése megkívánja.

A törvény módosítja az építésügyi hatóság szubjektív intézkedési idejének határidejét és számítási módját. Eszerint az elévülési határidőt nem az eljárás befejezéséhez, hanem a megindításához köti a törvény, az építésügyi (építésfelügyeleti) hatóság jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenység miatt a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül indíthatja meg az Étv. 48/A. § szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az objektív határidő maradt: a hatóság legkésőbb az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül indíthatja meg az eljárását.

49. § (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.

(2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

(3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.

(5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.

KGD2012. 55. Az engedély nélküli bontás miatt építésügyi bírságot ki kell szabni, ha megállapítható, hogy a korábbi építésrendészeti eljárás ezt az építési tevékenységet nem érintette [1997. évi LXXVIII. tv. 34. §, 48. §, 49. §; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 3. §]

KGD2008. 46. A hatóságnak az építésügyi bírságot ki kell szabnia, ha fennmaradási engedély adott (1997. évi LXXVIII. törvény 49. §).

KGD2003. 197. Az Ét. 49. § (1) bekezdése nem időbeli egyidejűséget szabályoz, az építési bírság kiszabásáról nem ugyanabban a határozatban kell dönteni (1997. évi LXXVIII. törvény 49. §).

KGD2002. 87. Közigazgatási jogviszony az építtető és az eljáró hatóság között áll fenn [1997. évi LXXVIII. törvény 49. §, 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. §].

BH2010. 56. Az építési engedély nélkül megépített építményrészre annak készültségi foka szerint megállapított bírságot kell kiszabni - A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítéletében foglalt döntés, és annak indokolása a megismételt eljárásokban is köti a közigazgatási hatóságokat (1997. évi LXXVIII. törvény 48. §, 49. §, 2004. évi CXL. törvény 111. §).

BH2008. 107. Amennyiben a hatóság határozatban az engedély nélküli bontást tudomásul veszi, építési bírságot kell kiszabnia (1997. évi LXXVIII. törvény 49. §).

50. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön előirányzat szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszközök - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - az alábbi építésügyi feladatok támogatására és finanszírozására használhatók fel:

a) az építésfelügyeleti és építésügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatok (ideértve a szükség szerinti szakértői igénybevétel támogatását is) és az ellenőrzések hatékonyságának és színvonalának emelése,

b) a hatósági végrehajtási eljárás,

c) a településrendezési feladatok,

d) minőségügyi, szabványosítási feladatok,

e) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása, az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása, az építészeti értékek bemutatása,

f) a tervtanácsok működésének,

g) a szakmai kamarák, egyesületek építészeti és településrendezési szakmai feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok,

h) az építészeti kultúra kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása, a védelemmel kapcsolatos elismerések,

i) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése,

j) az építésügyet érintő képzési, szakoktatási célok kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása,

k) az építmények, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak, valamint az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakításával kapcsolatos kutatás, fejlesztés, ezek eredményének alkalmazása, érvényre juttatása,

l) a szabályozott építésügyi szakmák szakképesítésének és szakképzettségének elismerésével kapcsolatos feladatok, különös tekintettel a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseire,

m) az a)-l) pontban foglaltak adminisztrációs feladatainak ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása.

51. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.

(2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell.

(3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.

(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik.

KGD2011. 104. A kéményben, mint a társasház közös tulajdonában álló építményrészben található bélelés helyreállítására, a kémény szabályossá tételére a társasház és nem a kéménybe kötött gázüzemű berendezést használó lakás tulajdonosa köteles (1997. évi LXXVIII. tv. 47. §, 51. §; 2003. évi CXXXIII. tv. 1. §)

EBH2011. 2363. A kéményben, mint a társasház közös tulajdonában álló építményrészben található bélelés helyreállítására, a kémény szabályossá tételére a társasház és nem a kéménybe kötött gázüzemű berendezést használó lakás tulajdonosa köteles (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §, 51. §, 2003. évi CXXXIII. törvény 1. §)

EBH2007. 1740. A szabálytalan építkezéssel a szomszédos ingatlanban előidézett károkozás elhárítására is az építtetőt kell kötelezni (1997. évi LXXVIII. törvény 47. §, 51. §).

EBH2002. 718. Az ingatlan tulajdonosait kötelező építési hatósági előírást tartalmazó határozat tekintetében a lakáshasználónak keresetindítási jogosultsága nincs [1997. évi LXXVIII. tv. 47. § (2) bek., 51. § (1) bek., 54. § (2) bek.]

52. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) figyelmeztetés,

b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,

c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,

d) bírság megállapítása,

e) a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.

(2) A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) figyelmeztetés,

b) bírság megállapítása,

c) a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése,

d) a tevékenység folytatásának megtiltása,

e) képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához,

f) a névjegyzékből való törlés.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy

a) figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni,

b) arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel,

c) ugyanazon szabálytalanság esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt,

d) figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek felelősségének mértékét,

e) figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.

(4) Bírság mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg:

a) tervezésre vonatkozó szabályok megszegése,

b) adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,

c) jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység,

d) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése,

e) összeférhetetlenségi szabályok megsértése,

f) építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építtetői fedezetkezelő nélkül végzett építési tevékenység,

g) szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység,

h) építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése,

i) állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető állapotot eredményező tevékenység,

j) az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok.

(5) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra

a) megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy

b) megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

amely idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

(6) A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető szerv a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni.

(7) Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott büntetést - jogszabályban meghatározottak szerint - a Nyilvántartás bírság és szankció adatállományában kell rögzíteni.

A törvény a szankciórendszer komplex megújítását tűzte ki célul. A változtatás az eddiginél szigorúbb, de egyértelműbb, és tágabb keretet biztosít az építési folyamat szereplőivel szemben az építésügyi jogszabályok megsértésekor alkalmazható szankcióknak. Cél, hogy szankcionálás szabályai ne személyenként vagy tárgykörönként, hanem a törvényben is egységesen egy cím alatt, illetve az eddigi három helyett egy kormányrendeletben kerüljenek szabályozásra. Ehhez a szabálysértési bírság jogszabályi változásai miatt, a közelmúltban az Étv.-be tematikusan beépült néhány közigazgatási bírság szankciót is szükséges lesz beilleszteni az új rendszerbe.

A törvény meghatározza a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény végrehajtása érdekében a fizetési kötelezettséggel sújtható, Étv. hatálya alá tartozó szabálytalan tevékenységi köröket, és az e szabálytalanságokért bírságolhatóak körét, akik az építési folyamat résztvevői, azaz:

- építtető, kötelezett

- beruházáslebonyolító

- építési műszaki ellenőr

- építtetői fedezetkezelő

- építészeti- műszaki tervező, tervező

- településtervező

- településrendezési szakértő

- építésügyi igazgatási szakértő

- építésügyi műszaki szakértő

- építőipari kivitelező

- felelős műszaki vezető

- energetikai tanúsító.

A törvény felsorolja a hatóságok által alkalmazható szankció alaptípusokat és a kamarák szakmagyakorlókkal szembeni szankcionálásának lehetőségeit, melyek a korábbiakhoz képest bővültek és részletszabályaikat kormányrendelet fogja meghatározni. A bevált szankciók, mint például az építésfelügyelet által kiszabható bírság vagy az építésügyi bírság a szabálytalan építmények esetében, nem szűnnek meg, de átalakulnak annak érdekében, hogy kiszabásuk már a törvényben újonnan meghatározott szempontrendszer elvén is alapuljon.

Szempontok a szankció megállapításánál a fokozatosság, az arányosság, valamint a párhuzamos büntetések elkerülésének elve mellett, hogy az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén a súlyosabb büntetés kiszabását is lehetővé tegyék.

A szankciók fokozatainak megállapítása során törekedni kell arra, hogy az építési folyamat szereplőit ne lehetetlenítse el, hanem ösztönözze a szabályok követésére és tegye lehetővé bizonyos körben a jogszerű állapot helyreállításának lehetőségét.

A szankcionálás fontos eleme a hatóságok és a különböző hatáskörrel rendelkező egyéb szervek együttműködése. A szabálytalanságot megállapító hatóság köteles a felelőssel szemben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy a névjegyzéket vezető kamaránál az eljárást kezdeményezni, a megkeresett hatóság pedig köteles az eljárást lefolytatni.

A törvény aktualizálja, pontosítja a hatóság helyszíni intézkedési lehetőségét, illetve kötelezettségét.

A szabálytalan tevékenység miatt a természetes személlyel illetve jogi személy esetén a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben alkalmazott valamennyi építésügyi-, építésfelügyeleti hatósági és kamarai büntetést az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-bírság illetve e-szankció szolgáltatásában egységesen és elektronikusan rögzíteni kell.

A szankciók országos nyilvántartásban való rögzítésével a hatóságok fontos információkhoz jutnak, lehetővé válik a fokozatosság elvének alkalmazása és kialakul az építésügyi folyamat szereplőinek tevékenységéhez kapcsolódó büntetések eddiginél egységesebb rendje, amelytől és szakmai tevékenység felelősebb ellátása várható, és az önkéntes jogkövetés általánosabbá válhat.

KGD2008. 47. Szélerőmű létesítésnek engedélyezésére a települési önkormányzat jegyzője nem rendelkezik hatáskörrel [1997. évi LXXVIII. törvény 2. §, 52. §; 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §; 2001. évi CX. törvény 3. §].

KGD2003. 196. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történő lejegyzés. Az eljárás kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint történik, az első fokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közigazgatási hivatal bírál el (1997. évi LXXVIII. törvény 27. §, 52-53. §).

BH2006. 172. A bontásra kötelezés jegyzői hatáskör, a polgármester és a képviselő-testület arról hatáskör hiányában még tárgyi összefüggés folytán sem rendelkezhet (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 34. §, 13. §, 52. §; 1957. évi IV. tv. 75. §).

EBH2001. 607. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történő lejegyzés, kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint (1997. évi LXXVIII. tv. 52., 53. §, 1957. évi IV. tv. 61. §, 72. §).

53. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítése, a döntés meghozatala, végrehajtása, az állami főépítészi, valamint az önkormányzati főépítészi feladatok ellátása jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséghez, valamint egyéb - jogszabályban meghatározott - feltételekhez kötött tevékenység.

EBH2001. 607. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik a közút, közterület céljára történő lejegyzés, kisajátítási eljárás nélkül, de a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint (1997. évi LXXVIII. tv. 52., 53. §, 1957. évi IV. tv. 61. §, 72. §).

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai

53/A. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyfél az engedély kérelmet elektronikusan is benyújthatja.

(2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára.

(3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.

KGD2010. 37. A játékterem építésének engedélyezése során az építési eljárásban a hatóság nem vizsgálhatja a működés feltételeinek fennálltát. Az Étv. szerinti védett épület és az Szjtv. szerinti védett intézmény nem azonos (1997. évi LXXVIII. tv. 34., 36., 53/A. §; 1991. évi XXXIV. tv. 26. §; 1952. évi III. tv. 54. §)

53/B. § Azon építési beruházás építésügyi hatósági eljárására, amely legalább - az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított - 90 millió forint építmény értékű, és ipari vagy szolgáltatási rendeltetésű, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Ngtv. 2. §-a kivételével.

53/C. § (1) Amennyiben az eljárásban több mint ötven ügyfél vesz részt, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság akkor tart közmeghallgatást, ha azt a tényállás tisztázása érdekében indokoltnak tartja. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.

(2) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság jogerős másodfokú döntésének felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

(3) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.

(4) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.

(5) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak.

(6) Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

(8) Az építésügyi hatóság határozata honvédelmi okból akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen megvalósuló, és a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezésére irányul.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló hatóság

a) az ügyfél kérelmére a közérdekre tekintettel, vagy abban az esetben, ha az az ügyfél különös méltánylást érdemlő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében szükséges, vagy

b) a szakhatóság felügyeleti szervének kérelmére, ha az ügyben eljáró építésügyi hatóság a szakhatóság állásfoglalását figyelmen kívül hagyta, illetve az eljárását mellőzte

a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(10) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokú eljárásban hozott

a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

b) az eljárást megszüntető,

c) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott,

d) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,

e) az irat betekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és

f) a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló

első fokú végzés ellen.

Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele érdekében ezen eljárásokban közreműködő szakhatóságok eljárási szabályaira a törvény rendelkezéseket tartalmaz.

Törvényi szinten szükséges annak kimondása, hogy ha a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.

A törvény a Ket. 33. § (9) bekezdése alapján kimondja, hogy az engedélyezési eljárásokban résztvevő szakhatóságok eljárásának ügyintézési határideje egységesen 30 nap lesz, kivéve, ha az ágazati jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok:

A törvény

- a Ket. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján kimondja, hogy ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni,

- a Ket. 33. § (3) bekezdése alapján - mely lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály meghatározza, mi számítson be a hatóság ügyintézési határidejébe - az építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje beszámít,

- a Ket. 15. § (6) bekezdése alapján kimondja, hogy az első fokú építésügyi hatóság határozata ellen az az ügyfél nyújthat be fellebbezést, aki az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. Annak érdekében, hogy a kérelmező mielőbb jogerős építési engedéllyel rendelkezhessen, a döntés elleni jogorvoslati lehetőségből kizárásra kerülnek azok az ügyfelek, akik az első fokú eljárásban nem éltek ügyféli jogaikkal.

Fenti rendelkezések az építési beruházások engedélyezésének kiszámíthatóságát, az eljárások jelentős időbeli lerövidülését biztosítják.

Tekintettel arra, hogy a szakhatóságok eljárásaira vonatkozó ágazati részletszabályok az ügyintézési határidők vonatkozásában nem változnak, az építésügyi hatósági eljárásokban nem tartható az az előírás, hogy a szakhatóság ügyintézési határideje beleszámít az építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidejébe.

A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló 1116/2011. (IV. 28.) Korm. határozatban foglaltakat figyelembe véve, a hatósági feladatok kikerülnek a minisztériumokból, ezért indokolt a másodfokú eljárásban hozott elsőfokú önállóan fellebbezhető végzések elleni fellebbezés kizárása. A fellebbezés törvényben való kizárását a Ket. 100. § (1) bek. a) pontja lehetővé teszi. Ezekben az esetekben az elsőfokú döntés ellen a Ket. 100. § (2) bekezdése szerint bírósági felülvizsgálatnak van helye.

53/D. §

III/A. Fejezet

EGYES KERESKEDELMI ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉRŐL

53/E. § E Fejezet alkalmazásában:

Kereskedelmi építmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet és bevásárlóközpont.

53/F. § (1) 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelmet a kereskedelemért felelős miniszterhez kell benyújtani. Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi építményre összevont telepítési eljárást, építési engedélyezési eljárást, összevont engedélyezési eljárást a (2) bekezdésben foglalt miniszteri felmentéssel rendelkező kérelmező indíthat.

(4) A (2) bekezdés szerinti Bizottság a felmentésre irányuló kérelemről történő vélemény kialakítása során, valamint a kereskedelemért felelős miniszter a felmentésről való döntés meghozatala során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálja, különösen az alábbi szempontok szerint:

a) a tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása, különösen a települést és annak vonzáskörzetét illetően,

b) az érintett település és annak vonzáskörzetéhez tartozó települések népességének kereskedelmi ellátottsága,

c) helyi és egyéb piaci lehetőségek.

53/G. § Az e Fejezet szerinti eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági eljárásnak minősül.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA, HASZNÁLATA ÉS ÉRTÉKEINEK VÉDELME

Az épített környezet fenntartása és használata

54. § (1) Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) - a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó hatósági előírásoknak és engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.

(2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.

(3) Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani.

(4) A közterület rendeltetése

a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,

b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),

c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,

d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,

e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,

f) a közművek elhelyezésének,

g) zöldfelületek kialakításának

biztosítása.

(5) A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg.

(6)

(7) Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A közterület használatára vonatkozó rendelkezések pontosítása, meghatározása a helyi önkormányzatok ellenőrzési és szabályozási tevékenységéhez nyújt segítséget. Az Étv. 54. §-a rendelkezik az épített környezet fenntartásáról és használatáról. E körben - összhangban a 2. § 13. pontja szerinti közterület-fogalommal - szükséges a közterületek rendeltetésével, használatával kapcsolatos részletesebb szabályokat megadni (a közterület használatának engedélyezése vagy önkormányzati hatósági eljárás formájában, vagy polgári jogi szerződéssel történik) annak érdekében, hogy a közterületek nem rendeltetésszerű használatának esetkörére az önkormányzatoknak lehetőségük legyen szigorúbb közterületi szabályok és szankciók megállapítására helyi rendeletükben.

Miután a szabálysértéssé nyilvánítás esetén a végrehajtás feltételrendszerét meg kell teremteni, az erre vonatkozó szabályozást 2011. szeptember 1-jével indokolt csak hatályba léptetni.

KGD2009. 206. Külterületi ingatlan külföldi általi megszerzésének feltételei, a tanya fogalma, a lakóépületi minőség építéshatósági megállapítása (1994. évi LV. törvény 3. §, 7-8. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 34. §, 54. §).

BH2011. 355. Az engedély nélküli használat miatti építésügyi hatósági kötelezésnek nincs határideje, arra az 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (9) bekezdésében megállapított intézkedési határidő nem vonatkozik (1997. évi LXXVIII. törvény 45. §, 47. §, 48. §, 54. §).

EBH2004. 1083. A társasház alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában a külön tulajdonban álló lakás építési munkával nem járó rendeltetésének részbeni megváltoztatásához a többi tulajdonostárs hozzájárulására nincs szükség [1952. évi III. tv. 274. §; 1977. évi 11. tvr. 8. §; 1997. évi CLVII. tv. 41. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 54. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 37. §].

EBH2002. 718. Az ingatlan tulajdonosait kötelező építési hatósági előírást tartalmazó határozat tekintetében a lakáshasználónak keresetindítási jogosultsága nincs [1997. évi LXXVIII. tv. 47. § (2) bek., 51. § (1) bek., 54. § (2) bek.]

55. § (1)-(2)

(3) Ha az építmény, építményrész felújítása, átalakítása a településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás miatt történt korlátozásából eredő károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán bekövetkezett értékemelkedés levonásával - a települési önkormányzatot terheli.

(4) Ha a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell.

BH2004. 189. Közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettséggel összefüggésben megállapítási per polgári ügyben eljáró bíróság előtt nem indítható [1997. évi LXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdés és 55. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 123. §, 130. § (1) bekezdés b) pont, 158. § (1) bekezdés, 275. § (2) bekezdés].

Az építészeti örökség védelme

56. § (1) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek.

(2) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni.

(3) A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni.

(4)

(5) Az országos építészeti örökség - a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett - kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg.

57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.

(3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.

(4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.

KGD2006. 150. A helyi védelem alatt álló épület lebontásával kapcsolatban megállapítható a települési önkormányzat közvetlen érintettsége, így az ügyféli és perindítási jogosultsága (1990. évi LXV. törvény 8. §, 36. §; 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §, 57. §).

Oktatási, tudományos és együttműködési feladatok

57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság - különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.

(2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.

(3) A miniszter - jogszabályban felsorolt és részletezett - szakmai díjakat adományoz különösen az alábbi területeken:

a) a kiemelkedő építészeti-műszaki alkotótevékenység, továbbá

b) az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, valamint

c) a településrendezési és az építésügyi igazgatási tevékenység kimagasló színvonalának elismerése.

(4) A kultúráért felelős miniszter, valamint a sajátos építményfajták szerinti miniszterek külön jogszabályban meghatározott szakmai díjakat adományoznak.

Az épített környezet iránti igényesség javítása érdekében előrelépés szükséges a társadalom környezeti- és vizuális felkészítésében, amelynek célszerűen már a közoktatásban is meg kell jelennie. A törvénymódosítás régi hiányt pótol az építésügyi szakma résztvevőinek elismerése terén is.

(5) Az e törvényben megállapított szakmagyakorlási tevékenységeket érintő feladatok ellátása során a miniszter együttműködik a felsőoktatásban folyó képzési és fejlesztési kérdésekben az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületekkel - különösen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, a Magyar Rektori Konferenciával -, az egyéb civil vagy érdekképviseleti szervezetekkel és a műszaki tudományos egyesületekkel.

(6) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 11. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott eseteken túl a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara jogosult a Kamtv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott körben, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében a külön kormányrendeletben meghatározott módon a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél szakirányú kredittartalmának a megállapítására, ha az oklevélből a külön kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a kormányrendelet alapján - nem állapítható meg.

A felsorolt szereplők közötti együttműködés kihangsúlyozása elengedhetetlen feltétel a szakmailag megalapozott mérnöki és építészeti szakmagyakorlási képzési feltételek kialakításához, illetve a mérnöki és építészeti jogosultságot megalapozó végzettség megszerzéséhez.

Amennyiben a felsőoktatási intézményekben elindítani tervezett egyes szakok esetében a képzési és kimeneti követelmények akkreditációjánál elsődleges szempontként jelennek meg a jogosultsági és szakmagyakorlási feltételek, akkor jelentősen egyszerűsödhet a jogosultsági feltételrendszer, továbbá a jelenleg fennálló anomáliák is megszűnnének a jogosultságot megalapozó végzettségek tekintetében. A végzettség/oklevél szakmai (kredit-)tartalma lényegesen befolyásolja a szakmagyakorlási tevékenység szakmai besorolását, a tevékenység végzésének megalapozottságát, színvonalát, ezért meghatározó jelentőséggel bír a képzési és szakmagyakorlási környezet összhangjának megteremtése.

Tekintettel arra, hogy a kamarák a szakmagyakorlók tekintetében ellátják a szakképesítések szakirányúságának megállapítását, ezért az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében is indokolt a feladat kamarákhoz telepítése akik több éves tapasztalattal rendelkeznek e téren.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Nyilvántartások

58. § (1) A szakmai kamarák adatfeldolgozóként vezetik az építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építésügyi igazgatási szakértői, beruházáslebonyolítói, energetikai tanúsítói, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes elektronikus névjegyzéki hatósági nyilvántartását.

(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatfeldolgozóként vezeti az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartását az alábbi személyesadat-tartalommal:

a) építőipari kivitelező vállalkozó neve, címe, valamint jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője vagy képviseletére jogosult természetes személy neve, lakóhelye,

b) egyéni vállalkozó neve, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma.

(3) A kérelem benyújtásakor

a) harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

aa) az építészeti-műszaki tervezői tevékenység,

ab) az építésügyi műszaki szakértői tevékenység,

ac) az építési-műszaki ellenőri tevékenység,

ad) a felelős műszaki vezetői tevékenység,

ae) építésügyi igazgatási szakértői tevékenység,

af) a településtervezői tevékenység,

ag) a településrendezői szakértői tevékenység,

ah) a tervellenőri tevékenység

folytatására engedélyt kérelmező személy,

b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,

bb) az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyt

kérelmező személy,

c) összesen negyvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára az a kérelmező személy, aki az a) pontban meghatározott valamelyik tevékenység mellett egyidejűleg az a) pontban meghatározott más tevékenység folytatására is engedélyt kér,

d) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv számlájára

da) a jogosultságának igazolását kérő személy,

db) az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét bejelentő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság,

dc) a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,

dd) az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy.

Az a) és b) pontokban meghatározott eljárások, illetve azokkal összefüggésben keletkezett eljárások fellebbezésének igazgatási szolgáltatási díja harmincezer forint.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartást elektronikus úton kell vezetni, az adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.

(5)

(6) A miniszter - kormányrendeletben meghatározott módon - a Nyilvántartás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR) működtet. A miniszter a szabálytalan építési tevékenység feltárására irányuló építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet.

(7) A Nyilvántartás adatai megismerhetők és hozzáférhetők a külön törvényekben foglaltak figyelembevételével.

(8) Az építésügy különböző területein keletkezett - a (9)-(10) bekezdésben meghatározott - személyes adatok kezelésével a Nyilvántartás célja

a) az építésügy körébe tartozó szakmai közfeladat ellátásának elősegítése,

b) az építmények és telkek állapotának, az építési folyamat végzésének, az építési folyamat résztvevői tevékenységének ellenőrizhetősége,

c) az egyéb szakmai feladatok ellátásához, kötelezettségek teljesítéséhez, építésügyi érdekérvényesítéshez szükséges adatok és információk szolgáltatása.

(9) Az építésügyért felelős állami vezető mint adatkezelő, kormányrendeletben meghatározottak szerint a Nyilvántartás keretein belül az építési folyamat alábbi résztvevőinek személyes adatait kezeli:

a) építtető, kötelezett,

b) beruházáslebonyolító,

c) építési műszaki ellenőr,

d) építtetői fedezetkezelő,

e) építészeti-műszaki tervező,

f) településtervező,

g) településrendezési szakértő,

h) tervellenőr,

i) építésügyi igazgatási szakértő,

j) építésügyi műszaki szakértő,

k) vállalkozó kivitelező,

l) felelős műszaki vezető, valamint

m) energetikai tanúsító.

(10) Az adatkezelő a (6) bekezdésben meghatározott kötelező adatkezelés során a (9) bekezdésben felsorolt személyek alábbi személyes adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, székhely,

c) adóazonosító jel, adószám,

d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,

e) a (9) bekezdés a) és d) pontja kivételével a szakképzettség megnevezése, okirati száma, szakmagyakorlási jogosultsági névjegyzéki száma,

f) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám,

g) bírságok, szankciók, fegyelmi büntetések.

59. § (1) Az adatkezelő - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gondoskodik a jogszerű adatkezelés feltételeiről, a személyes adatok elkülönített kezeléséről, továbbá a Nyilvántartás adataihoz való hozzáférés korlátozásával az illetéktelen adatfelhasználás megelőzéséről.

(2) A Nyilvántartás adatállományában rögzített, az 58. § (9) és (10) bekezdése szerinti személyes adatokat

a) az adatkezelő, az adatfeldolgozó, és az érintettek a saját személyes adataikat korlátozás nélkül,

b) a jogszabályban meghatározott adatfelelősök a feladat ellátásához szükséges tartalommal korlátozottan,

c) a települési önkormányzat, az állami főépítész, a szakmai kamara és a (4) bekezdés szerinti egyéb szervek és személyek, a jogszabályokban meghatározott építésügyi feladatuk ellátásához szükséges mértékű hozzáférési jogosultságuk szerint korlátozottan,

d) a szakmagyakorlók és az a)-c) pontba nem tartozó egyéb szervek és személyek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett írásbeli hozzájárulásával

ismerhetik meg.

(3) A miniszter e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint

a) a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi tervtárának működtetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű hasznosításáról,

b) a Nyilvántartás működtetéséről, fenntartásáról és fejlesztéséről,

c) a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, véleménynyilvánítási és javaslattételi lehetőség biztosítására vonatkozó, a 3. § (2) bekezdésében meghatározott, továbbá információs feladatai teljesítéséről

az országos illetékességű - a személyes adatok kezelése tekintetében adatfeldolgozóként kijelölt - Dokumentációs Központ útján gondoskodik.

(4) A Dokumentációs Központ, valamint a Nyilvántartás elektronikus úton kapcsolódik az alábbi nyilvántartásokhoz, és ezúton biztosítja a kormányrendeletben meghatározott nem személyes és e törvényben meghatározott személyesadat-tartalom lekérdezését az alábbiak szerint:

a) az ingatlan-nyilvántartási rendszerből az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság számára az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint, a tényállás tisztázásához szükséges, általuk megjelölt - eljárás alá vont ingatlanokhoz kapcsolódó - személyek 58. § (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatait,

b) az országos elektronikus közhiteles személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az ügyfél 58. § (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatait,

c) a szakmai kamarák nyilvántartásaiból a szakmagyakorló 58. § (10) bekezdése szerinti személyes adatait,

d) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából az építőipari kivitelező 58. § (2) bekezdése szerinti személyes adatait,

e) a levéltárakból az elektronikusan elérhető építésügyi tárgyú dokumentumok személyes adatait, valamint

f) a cégnyilvántartás személyes adatait.

(5) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott dokumentáció- és adatbeszerzés céljából a Dokumentációs Központ - a (4) bekezdés szerinti szervekkel, az általuk működtetett rendszer szolgáltatásainak a Dokumentációs Központ saját informatikai eszközeivel történő igénybevételére - szolgáltatási szerződést köt.

(6) A Nyilvántartás adatállományában rögzített személyes adatok - a (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel - csak az 58. § (8) bekezdésében meghatározott közérdekű cél érdekében szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kezelhetőek.

(7) A Nyilvántartásban

a) határidő nélkül nyilvántarthatóak és nem törölhetőek a személyes adatok az archiválandó dokumentumok esetében; ilyenek különösen:

aa) tervdokumentációk esetében a tervező és az építtető adatai,

ab) szakértői vélemények esetében a szakértő és a megbízó adatai,

ac) építési napló és mellékleteiben rögzítetten az adott építési folyamatban részt vevők adatai,

ad) engedélyek esetében a döntésben jogszabály alapján kötelező elemként szereplő adatok,

ae) az energetikai tanúsítvány esetében a tanúsító adatai,

b) az 52. § (7) bekezdése szerinti személyes adatok, ellenőrzési jegyzőkönyvek és hatósági döntések

ba) az 52. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint az 52. § (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt esetekben a rögzítéstől számított 1 évig,

bb) az 52. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában, valamint az 52. § (2) bekezdésének b)-d) és f) pontjában foglalt esetekben a rögzítéstől számított 5 évig kezelhetők.

(8) A Nyilvántartásból az adatszolgáltatás teljesítését követően haladéktalanul törölni kell az igénybevevőnek az igénybevétellel összefüggésben kezelt adatait. A (6) és (7) bekezdésben meghatározott határidőt követően a nyilvántartásból törölni kell az adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentummal együtt, függetlenül az adatrögzítő szervtől, személytől.

(9) A dokumentáció- és adatbeszerzés céljából megkeresett levéltárak és egyéb szervezetek a kért dokumentációkat, adatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint szolgáltatják a Dokumentációs Központ számára.

Jelenleg nincs törvényi szinten meghatározva, hogy mely szerv, milyen nyilvántartásokban milyen személyes adatokat kezel. Több olyan építésügyi nyilvántartást is hatósági nyilvántartásként nevesít az Étv., amelyre nincs szükség, vagy nem minősül hatósági nyilvántartásnak. Az elektronikus nyilvántartásokat, az e-ügyintézést, és a személyes adatkezelést nem szabályozza a törvény.

Néhány, már elektronikusan működő nyilvántartás (például: kivitelezés kezdésbejelentés, e-bírság) beépítésével illetve továbbfejlesztésével a feladatellátást és az információk szélesebb körű hozzáférését ténylegesen segítő új adatbázisok szükségesek.

A törvény kiterjed a szakmai kamarák, továbbá a MKIK névjegyzék illetve nyilvántartás vezetésére, azok egységesítésére és az új komplex építésügyi nyilvántartási rendszerhez való kapcsolódására, a hatósági rendszer számára közhiteles adatok szolgáltatása érdekében.

A törvény megteremti az egységes elektronikus építésügyi nyilvántartás jogszabályi hátterét.

Cél az építésügyi közérdekű információk egy központi, helyrajzi szám alapú elektronikus tudásbázisba történő koncentrálása, a jelenlegi Váti Kht. által működtetett Dokumentációs Központ fenntartása mellett, és a tudásbázis valamint a dokumentumtár széleskörű hozzáférhetővé tétele.

A törvény bevezeti, hogy az építésügyért felelős állami vezető elektronikus formában Országos Építésügyi Nyilvántartás működtetéséről gondoskodjon, és meghatározza e nyilvántartás célját, a kötelező nyilvántartásban kezelendő személyes adatok fajtáit, és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát és feltételeit, továbbá rögzíti, hogy a nyilvántartás adatkezelője a miniszter.

Az új komplex elektronikus nyilvántartási rendszer a jelenlegi széttagolt és egymással nem kompatibilis építésügyi nyilvántartások helyett olyan elektronikus nyilvántartás lesz, amely országosan egységes platformon működő központi rendszerre épül. Egy közös webes kezelőfelület segítségével és informatikai szolgáltatások felhasználásával lehetségessé válik tematikus adatbázisok létrehozása, illetve a tematikus adatbázisokból lekérdezhető adatok és országos statisztikai adatok gyűjtése, előállítása, továbbá más elektronikus hatósági nyilvántartások adatainak közvetlen elérése az Országos Építésügyi Nyilvántartásból (például: ingatlan-nyilvántartás, kamarai nyilvántartások). Az adatokhoz a jogosult felhasználói kört, a felhasználás módját és a költség megállapítás módját jogszabály, míg a díját és a technikai részletszabályait a rendszert működtető VÁTI Kht. Működési és Adatkezelési Szabályzata állapítja meg, melyet a miniszter hagy jóvá.

A Nyilvántartás, azon belül az elektronikus ügyintézés és az ÉTDR működéséhez elengedhetetlen, hogy a hatóság rendelkezésére álljanak az eljárása során vizsgált ingatlanok adatai, és az ügyféli kör tisztázásához az ingatlanokhoz kapcsolódó természetes és jogi személyek adatai.

A szabályozás lényegesen csökkenti az adminisztrációs terheket, átláthatóbbá teszi az ország épületállományát, az építésüggyel kapcsolatos tevékenységet folytatók munkáját, a feladatok és kötelezettségek teljesítését és ellenőrzését is.

A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések

60. § (1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvénynek a 30. § szerinti kártalanítási szabályai a törvény kihirdetését követő 8. napon; a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal, a településrendezési és építészeti tervpályázatokkal kapcsolatos előírásai, valamint a 41. §-a és a 62. § (2) bekezdés j) pontjának előírásai a törvény kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba.

E törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétől kezdődően a korábbi rendezési tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sértő övezeti előírások változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban.

(3) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 53/E-53/G. §-át az olyan építési engedélyezési eljárásban is alkalmazni kell, amelyeknél a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, vagy - bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - a bejelentést még nem vette nyilvántartásba. Az ilyen eljárásban a 35. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A kereskedelmi építményre kiadott, a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépése időpontjában hatályos elvi építési engedély hatálya 2015. december 31-ig meghosszabbodik.

(4) Aki a felvonó vagy mozgólépcső (mozgójárda) létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, mint műszaki biztonsági hatóság

a) természetes személy esetén 300 000 forintig,

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig

terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(5) 2013. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági feladat- és hatáskör önkormányzati társulás útján nem látható el.

(6) E törvénynek a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvénnyel megállapított 53/A. §-át a nukleáris építmények tekintetében a 2015. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(7) A főváros településszerkezeti tervét és a főváros rendezési szabályzatát 2014. június 30-ig el kell fogadni.

(8) A településrendezési eszközök 2013. január 1-je és 2018. december 31-e közötti készítésére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) 2018. december 31-ét követően a településrendezési eszköz készítése és módosítása során nem alkalmazható.

a) e törvény 2012. december 31-én, és

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 2012. augusztus 6-án

hatályban lévő, településrendezési eszközre vonatkozó előírásai.

(10)

KGD2006. 3. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhető önkormányzatnak is perben kell állnia (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §).

KGD2005. 149. A korlátozási kártalanítás megállapításával kapcsolatos határozat felülvizsgálata iránti perben a határozatot hozó közigazgatási szerv mellett a pénzbeli kártalanításra kötelezhető önkormányzatnak is perben kell állnia [1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1957. évi IV. törvény 73. §, 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §]

KGD2003. 84. Az övezeti besorolásból eredő építési korlátozás után 1997. augusztus 1. napjától a korlátozási kártalanítás megállapítható (1997. évi LXXVIII. törvény 30. §, 60. §, 1964. évi III. törvény 13. §).

KGD2002. 175. Telekalakítási engedély meghosszabbítása tárgyában hozott határozat felülvizsgálata során vizsgálni kell a vonatkozó építésügyi szabályokat is [1997. évi LXXVIII. törvény 60. §, 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet 41. §].

BH2006. 130. Az 1997. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésekor hatályos 60. § (2) bekezdésének második mondatát 2000. március 1-jei hatállyal módosította az 1999. évi CXV. tv., eszerint a korlátozási kártalanítás vonatkozásában az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni (1997. évi LXXVIII. tv. 30. §, 60. §; 1999. évi CXV. tv. 34. §).

BH2003. 267. A fennmaradási engedély megadása iránti eljárásban - ha a településrendezési terv módosítása még nem történt meg - az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni 2003. december 31-ig [1997. évi LXXVIII. tv. 60. §, 1999. évi CXV. tv. 34. §, 36. §].

BH2000. 26. A műemlék jellegű épület elidegenítéséhez is hatósági hozzájárulás szükséges [Ptk. 215. § (1) bek., 301. § (1) bek., 1964. évi III. tv. (Ét.) 2. § h) pont, 1989. évi XIII. tv. 8. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 109. § 24. pont, 30/1964. (XII. 2.) Korm. r. 11. §, 12. § (2) bek., 13. § (1) bek. a) pont, (3) és (4) bek., 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 1. § (3) bek., 2. §, 4. § (1) bek. a) pont, 10. § (1) bek., 20. § (1) bek. a) és d) pont, 6/1992. (III. 21.) KTM r. 1. § (2) bek., 2. § (1) bek., 7. §].

BH1999. 416. I. Egy terület rendezési terve nem minősül egyedi kötelezettséget megállapító hatósági aktusnak, ezért a rendezési terv használati jogot nem keletkeztet [1964. évi III. tv. 6-7. §-ai].

BH1998. 545. I. Hatósági engedélyek hiányában az ingatlan adásvételi szerződésének és a földterület haszonbérleti szerződésének érvénytelensége [Ptk. 215. § (1) és (3) bek., 237. § (1) bek., 1964. évi III. tv., 30/1964. (XII. 2.) Korm. r. 12. § (2) bek., 73/1981. (XII. 29.) MT r. 12. §, 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 10. § (1) bek., 20. § (1) bek.].

EBH2002. 716. Az Étv. hatálybalépésekor még fennálló, határozattal elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési tilalmakra és a velük kapcsolatos korlátozási kártalanításra a korábbi építési törvényt (Ét.) kell alkalmazni [1964. évi III. tv. (Ét.) 13. §, 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 30. §, 60. §]

61. § (1) Ahol jogszabály

a) általános rendezési tervet említ, azon településszerkezeti tervet,

b) alaptervet, részletes rendezési tervet említ, azon helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet,

c) a településrendezés vonatkozásában „államigazgatás” kifejezést használ, ott „közigazgatás” kifejezést

kell érteni.

(2)

62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

1. az építésügyi és építésfelügyeleti

1.1. hatóságok kijelölését, illetékességi területük lehatárolását, feladat- és hatáskörét,

1.2. hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását, az építési folyamat felügyeletét ellátó döntéshozó és döntést előkészítő köztisztviselők és kormánytisztviselők foglalkoztatási feltételeit,

1.3 hatósági tevékenységet ellátó személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,

1.4. hatósági feladatellátás minimális technikai feltételeit,

1.5. vizsga és továbbképzés tartalmát, követelményeit, eljárási szabályait és a vizsgáztató szervek kijelölését,

2. az állami és az önkormányzati főépítészi

2.1. tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait,

2.2. tevékenység foglalkoztatási feltételeit,

2.3. vizsga és továbbképzés tartalmát, követelményeit, eljárási szabályait és a vizsgáztató szervek kijelölését,

2.4. tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,

3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait,

4. a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői

4.1. tevékenység folytatásának részletes feltételeit,

4.2. tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,

4.3. tevékenység megkezdésére és folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét,

4.4. tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

4.5. tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,

5. a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét,

6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait,

7. a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói

7.1. tevékenység folytatásának részletes feltételeit,

7.2. tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,

7.3 névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket vezető szerv kijelölését,

7.4. tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,

7.5. tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,

8. a Dokumentációs Központ működésére vonatkozó részletes szabályokat, a Dokumentációs Központ részére átadandó dokumentációk és adatok körét,

9. a Nyilvántartás működésének feltételeit, az adatszolgáltatás, az elektronikus ügyintézés rendjét, valamint az adatkezelésben részt vevők feladatait és felelősségét,

10. a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait,

11. az építmények energiahatékonyságának tanúsítását, a tanúsítványok nyilvántartásba vételét és annak szolgáltatási díját, a tanúsítványok minőségellenőrzését, minőségellenőrző szervezet kijelölését,

12. a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan

12.1. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését,

12.2. az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait,

12.3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó személyek szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát,

12.4. az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, valamint az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, valamint az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá

12.5. az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait,

13. az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásával összefüggő

13.1. előírások és feltételek,

13.2. építési folyamat résztvevői feladatának, felelősségének,

13.3. építési szerződés részletes tartalmi követelményeinek meghatározását,

13.4. építési napló formájának, tartalmának, megnyitásának és vezetésének részletes szabályait,

13.5. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek és a bejelentés elbírálásának szabályait,

14. az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,

15. az építőipari kivitelezési folyamat költségtervezési tevékenységének, becsült és tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többletmunka, pótmunka műszaki tartalmi meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait,

16. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok

16.1. összetételére, elnökére, a tagokra és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat,

16.2. feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat,

16.3. ülésére benyújtandó tervdokumentumok körét,

16.4. eljárási rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi vélemény tartalmi követelményeit,

17. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét,

18. az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit,

19. az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeit, ellenőrzésének módját és eseteit,

20. az építési termékek teljesítményigazolásának, építménybe történő betervezésének és beépítésének részletes szabályait,

21. a vállalkozó kivitelezői tevékenység

21.1. körét,

21.2. bejelentésére és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

21.3. folytatásának részletes feltételeit, valamint

21.4. bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,

22. a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmára, elkészítésére és elfogadására vonatkozó részletes szabályokat,

23. a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat tartalmára, elkészítésére és elfogadására vonatkozó részletes szabályokat,

24. a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásra, a közterületalakításra, valamint a településrendezési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a telepítési tanulmányterv és a beépítési terv előkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat,

25. az összevont telepítési eljárás szabályait,

26. a 6. § (2) bekezdése szerinti határidőt,

27. a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű épületek telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a beépítés szabályait,

28. az építésügyi monitoringrendszer létrehozásáról, az adatforgalom rendjéről, a monitoringrendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat,

29. a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölését, illetékességi területük lehatárolását, valamint feladat- és hatáskörét,

30. az egyes - nem hatósági - építésügyi igazgatási és települési műszaki feladatokat ellátó települési önkormányzatok körét, a feladatellátás feltételeit, illetékességi területük lehatárolását, a tevékenységet ellátók képesítési és foglalkoztatási feltételeit

rendelettel állapítsa meg.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építményekre a fenntartható kereskedelemmel összefüggő építésügyi és környezetvédelmi, valamint kereskedelmi követelményeket,

b) az 53/F. § (2) bekezdésében meghatározott Bizottság összetételét és működését, továbbá

c) az 53/F. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti eljárás sajátos szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

1. a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,

2. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályokat,

3. a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait,

4. a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -,

5. az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait

rendelettel állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg

1. a szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

2. az építésügyi hatóság által nyújtott szolgáltatás díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait,

3. az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető igazgatási szolgáltatási díj mértékét, annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendelettel állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az építmények létesítésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeit a miniszterrel, valamint a sajátos építmények esetén a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg

1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében

1.1. a védetté nyilvánításról,

1.2. a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól,

1.3. a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról

szóló szabályokat,

2. a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló szabályokat,

3. azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait,

4. a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat,

5.

6. a helyi építési szabályzatát,

7. a településképi kötelezési és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét.

(7) Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg

1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében

1.1. a védetté nyilvánításról,

1.2. a védettség megszüntetésének eljárásáról,

1.3. a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról

szóló szabályokat,

2.

3. a fővárosi rendezési szabályzatát.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

63. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja, továbbá az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 2. cikk 12. pontjával, 18. és 27. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

 

 

Stratégiai Partnereink
TONDACH
Milesi - Faipari felületkezelő anyagok Delta Kft. - Fa és műanyag nyílászárók gyártása és forgalmazása
Amerikai zsindely és nyílászáró centrum