Levél a Piacfelügyeleteknek az „orweli igazság” - ról

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság
Dr. Szöllősi László igazgató
 

Tisztelt Dr. Szöllősi László Úr!

Szíves elnézését kérem, hogy elektronikus levél formájában keresem meg, de a linkek elhelyezése miatt ez praktikusabb megoldásnak tűnik, mint a levél alapú postai küldemény. Ha azonban a linkek megnyitása és tanulmányozása elmarad, nincs teljes kép, nem tudom Önt megfelelően tájékoztatni. Ezért kérem, hogy Ön vagy kollégái a link formában csatolt anyagokat is szíveskedjenek tanulmányozni!

Tudom hosszú a levél, s felgyorsult világunkban nincs idő olvasgatni, de kérem tegye meg!

A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete (Kö.H.E.) az ezen piaci szegmens legnagyobb magyarországi szakmai szervezete. A csoport tagjai könnyűszerkezetes házak (rönkházak, gerendaházak -és egyéb favázas könnyűszerkezetes épületek) építésével foglalkozó hazai mikró -és kisvállalkozások, kiknek e szervezeten belül van módjuk törvényesen végezniük ezen tevékenységüket.

Szervezetünk tagjai jogszerűen építik hát házaikat, s talán furcsának tűnik, hogy ezt egyfajta hőstettként hangoztatom.
Ennek természetesen megvan az oka!

George Orwell Állatfarm című regénye népszerűvé válása óta közhelyszerű szólás az „orweli igazság” gondolom nem csak hazánkban, hanem a világ más tájain is. Hogy használható -e ez a kifejezés más területeken, azt nem tudom, de ennek megítélése nem is az én kompetenciám. Azt viszont tudom, s tapasztalom, hogy azon a területen, ahol a szervezetünk tagjai végzik tevékenységüket, s próbálnak talpon maradni – ami manapság nem egyszerű feladat –, ott igen!

S melyik oldalon állnak az építésügyi hatóságok?

Az építési termékek forgalomba hozatalát és beépítését szabályozó, jelenleg már nem hatályos 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelete értelmezése sem volt egyszerű feladat. S tudtuk -és tapasztalhattuk azt, hogy hazánkban a hazai vállalkozások elsöprő többsége (álláspontunk szerint kettő vállalkozás kivételével minden más cég) teljesen jogellenesen végezte -és végzi jelenleg is a könnyűszerkezetes épületek szerkezeteinek gyártását és beépítését épületbe. 
Ez baj!
S ez többnyire az illetékes hatóságok tudtával s elnéző jóváhagyásával van így, ami jóval nagyobb baj!
Ennek leglátványosabb példája a közelmúltban kirobbant LÖGLEN ügy, mely azonban nem csak szabadalmi ügy!

Mi szinte erőn felül megtettünk mindent azért, hogy megfeleljünk, de kérdezem én, hogy miért csak ránk érvényesek a törvények?

Az Egyesület által alapított, s az építési termék (korábban) megfelelőségét, (jelenleg) teljesítményét jogszerűen leigazolni tudó gazdasági társaságunkon kívül miért csak egy olyan hazai vállalkozás van a könnyűszerkezetes házak piacán, ki ugyanezt ugyanígy meg tudja tenni? S hogyan épít akkor a többi vállalkozás házat? Rájuk sem a 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelete, sem a 2013. júliusban hatályba lépő 275/2013. (VII. 16.) Kormány rendelet nem érvényes?
Vagy talán itt az „orweli igazság” működik?

Erről mi sokat cikkeztünk, s erre igyekeztünk az Építésügyi Hatóságok figyelmét is felhívni közvetlen megkeresésekkel, vagy különböző médiákban megjelentetett nyílt levéllel   Nyílt levél az Építésügyi Hatóságok felé

De itt újra felmerül a korábbi kérdés!
Melyik oldalon is állnak ők?

Igyekeztünk felhívni a szakma figyelmét is előadásokkal, Előadás anyaga – Győr 2013. március, közvetlen levelezésekkel  Válaszlevél a Magyar Építész Kamara Területi Kamaráinak.
Weblapunkra teljesen leegyszerűsített magyarázó anyagokat helyeztünk el   Idézetek kommentár nélkül.
Nagy sikert nem arattunk, s bevallom nem voltam túl népszerű ezen lépéseim miatt!

De ha a hatóságok nem állnak mellénk, azaz a jogszabályok oldalára, mit várhatunk? Sőt, rendre is utasítottak, miszerint a jogszabályok értelmezése nem az én dolgom!
Mért is költsön hát egy vállalkozás 15 - 20 millió forintot a szükséges vizsgálatok elvégeztetésére, a bevizsgált mintadarabbal megegyező minőségű terméket garantáló gyártás-ellenőrzési rendszer bevezetésére és auditálására, megfelelőségi tanúsítvány megszerzésére, hiszen anélkül is boldogul!
Miért bajlódjon (korábban) szállítói megfelelőségi nyilatkozat, (jelenleg) teljesítmény nyilatkozat kiállításával, hiszen senki nem kérte -és nem kéri, s e nélkül szintén boldogul?

Viszont tőlünk kérik!
S mástól miért nem?
Megint az „orweli igazság”?
Vagy talán a jogalkalmazó Hatóság nem ismeri és nem érti a jogszabályt?
Én tévedek és nem a fent megnevezett dokumentumok szükségesek az építési termékek jogszerű beépítéséhez épületbe?
Talán Építőipari Műszaki Engedély (ÉME), Európai Műszaki Engedély (ETA), Nemzeti Műszaki Értékelés, vagy esetleg Európai Műszaki Értékelés?
Természetesen szükségesek ezek is, de véleményem szerint ezek bármelyike önmagában még nem elegendő! A faházak építéséhez nem ÉME kell!
Lehetséges, hogy én tudom ezt rosszul?
Akkor nekünk miért kellett a gyártás ellenőrzési rendszerünket sok pénzért kiépíteni, s szintén nem ingyen azt auditáltatni és évente a felülauditálásért szintén nem kevés összeget fizetni az ÉMI Nonprofit KFT. felé?
Miért kellett nekünk szintén nem kevés pénzért Megfelelőségi Tanúsítványt kiállíttatni, ha másnak nem kell, hiszen tudomásunk szerint csak kettő ilyen van Magyarországon?
Persze álláspontom szerint ez így jogszerű!
De csak nem megint ez a George Orwell?

Esetleg még mindig nem tudja valaki, hogy a könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezetei legalábbis abban az esetben biztosan építési termékek, ha arra ÉME/ETA készült, s azt arra való hivatkozással gyártják? Hiszen a Tanúsítványban is így szerepel  KÖHE típusú favázas építési készlet Megfelelőségi Tanúsítványa

Tudom, ez sokat nem számít, de véleményem szerint is az, s a fent felsorolt dokumentumok (ÉME, ETA stb.) építési termékekre szoktak készülni, azok mintadarabjai vizsgálati eredményei alapján, azaz „egyedi műszaki dokumentációk, mely (-ek) tartalmazza (-k) a termékre vonatkozó műszaki előírásokat”!

Mi is az az építési termék?

Korábbi 3/2003. (I. 25.) BM – GKM – KvVM együttes rendelet (nem hatályos!):
R. 2. § 1. építési termék (a továbbiakban termék): minden olyan anyag, szerkezet, berendezés, vagy több különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék.

Hatályos 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet:
7. építési termék: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék,
„305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. „építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;”

Úgy tűnik, hogy ez nagyjából ugyanaz!

S egy kis pontosítás az 305/2011/EU rendeletből:
2. „készlet”: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni;

Az építésügyi hatóság különböző szintjeire küldött felhívó leveleinkre, melyben pontosan meghatároztuk azon kivitelezések helyszíneit ahol vagy a mi tulajdonunkat képező dokumentumokra teljesen törvényellenesen hivatkozva, vagy egyéb okból jogellenesen végezték az építési – szerelési munkálatokat, a Tisztelt Hatóság vagy nem válaszolt, vagy azt írta, hogy nem vagyunk ügyfelek, így hát sok közünk nincs a dologhoz. Ami biztos, hogy bármilyen vizsgálatot, vagy eljárást egyetlen esetben sem kezdeményeztek!
Nekik ez nem dolguk?

S talán az új rendelet jobb lesz? Vagy a helyzet marad a régi?

Leírtam a véleményemet, ami azonban csak egy vélemény:
Az építési termékek forgalmazását és beépítését szabályozó új kormány rendelet – 275/2013. (VII. 16.)

Legutóbbi felhívásunk a Nagy............, .................... szám alatt (hrsz.: ........., építtető: ................ és .......................) jelenleg is folyó kivitelezésre vonatkozott, ahol az engedélyezési eljárást a kizárólagos tulajdonunkat képező A-206/2008 számú ÉME felhasználásával folytatták le – megjegyzem, hogy tudtunkkal és hozzájárulásunkkal –, s valószínűleg a kiadott építési engedélyben is szerepel az egyedi specifikáció azonosítási száma, de a dokumentum szerinti szerkezetek legyártását nem mi végezzük. Kérdésként merül fel bennünk, hogy ki fogja az építési termékek megfelelőségét leigazolni (erre a kivitelezésre még a 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet érvényes)?

Én így ismerem az engedély kiadásakor hatályos jogszabályt ide vonatkozó részeit:
3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
„3§ (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.”

„5. § (1) Építőipari műszaki engedély a szállító kérelmére akkor adható ki, ha nincs a termékre vonatkozó más jóváhagyott műszaki specifikáció, vagy az ezekben foglaltaktól a termék jelentősen eltér.”

„3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad.”

S ugyanez a rendelet tartalmazza azt is, hogy
„építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet”.

Az is fontos kérdés, hogy egyáltalán jogosult -e az egyébként számunkra természetesen ismert vállalkozás terméke megfelelőségét leigazolni, szállítói megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani?
Vajon a két kiadott Megfelelőségi Tanúsítvány egyike ezen vállalkozás nevére szól?

Én persze tudom a választ, de én s az általam képviselt szervezet nem hatóság, s a feltett kérdések megválaszolása nem a mi feladatunk!

Ez általános ebben a hazában, túlnyomó többségében bizony így épülnek a könnyűszerkezetes épületek. Hiszen ez köztudott, s közismert a hatóságok előtt is!

Én csak egy következtetést tudok levonni az eddigi küzdelmeink eredményeként:
Nem kifizetődő törvényesen dolgozni! Ez nekünk túl sokba kerül, miközben elviszik előlünk a munkát azok, kik ilyen fölöslegesnek tűnő dologra semmit nem áldoznak.

S eddig úgy tűnik, nekik van igazuk!

Kérem a Tisztelt  Igazgató Urat, szíveskedjen e tekintetben sürgős -és hatékony intézkedéseket megtenni, vagy ha szervezetünk, s vele együtt én teljesen tévúton járunk a jogi környezet értelmezésében, arról tájékoztatni szíveskedjen.

Abban az esetben, ha az én és munkatársaim jogértelmezése helytelen, azonnal intézkedem a tekintetben, hogy a kisvállalkozói csoportunk által nehezen biztosított forrásokat feleslegesnek tűnő iratokra, dokumentumokra, rendszerekre, auditálásra, minőségbiztosításra ne költsük. Hiszen azokra semmi szükség!
Abban az esetben viszont, ha a helyes úton járunk, kérem gyors segítségét, továbbá felajánlom szervezetünk együttműködését, ha az számít valamit.

Várom mielőbbi válaszát!

Kelt: 2013. augusztus 15.

Tisztelettel:
Hársasi Tibor
Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete
elnök
 

Ezzel megegyező tartalmú levelet kaptak még az alábbi Hatóságok vezető beosztású képviselői:

• BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, Tűzvédelmi Főosztály
• Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztály