Könnyűszerkezetes épületekhez kapcsolódó NMÉ/ETA/Tanúsítvány

Tisztelt Olvasó!

Írásunk a könnyűszerkezetes épületekhez kapcsolódó NMÉ/ETA/Tanúsítvány kérdésköréről szól. Amennyiben túl hosszúnak találja, én megértem, de rövidebben nem tudom elmondani.

Még mindig velünk van az a ránk nézve barátságtalan európai beidegződés, miszerint minél messzebb vagyunk az Elbától keletre, a törvények, jogszabályok és az erkölcsi normák betartása egyre lazább. Engem sért ez a szemlélet, s gondolom, ezzel nem vagyok egyedül!

Mi lehet az ok?

A világon mindenütt ez úgy van, hogy a jogszabályok betartása és a jogszerűség az emberek számára plusz kötöttséggel jár, s betartásuk nem is midig esik jól. Az emberiség fejlődése során kialakult egy önkontroll, s a társadalmak létrehozták azt a réteget, kiknek a kialakított szabályok betartatása vált a feladatává akként, hogy azok áthágóit valamilyen módon megbüntették, rászorítva ezzel őket a helyes útra. Akik ma ezeket a feladatokat ellátják, azokat hívják Hatóságoknak.

Nem rosszabb ember az Elbától keletre élő sem, mint a Szajna partján élő, de ha a Hatóság nincs a feladata magaslatán, miért vállaljon kötöttségeket. Addig, amíg a rendőr a részeg sofőrt nem bünteti meg cselekedetéért, csak azt mondja, hogy „ejnye-bejnye”, akkor az továbbra is részegen fog vezetni!

Mi a szervezetünket, a Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesületét azért hoztuk létre, hogy jogszerűen építsük Magyarországon a könnyűszerkezetes épületeket. Megalakulásunkkor, azaz 2008.-ban ebben az országban csupán csak egy olyan vállalkozás volt, aki ezt így tette. Leszorultunk hát az első helyről, de másodikként is sokat tettünk.

Miért?

Mi nem jóságból választottuk ezt az utat, hanem azért, mert reméltük, hogy egyszer a Hatóságok magatartása is változni fog, s akkor ez számunkra jelentős piaci előnnyel fog járni. Ez persze nem igen tetszett konkurenciáinknak, s igyekeztek látványos hátrányukat megszüntetni azzal, hogy az ÉMI Nonprofit KFT. –nél egyre többen rendelték meg a vizsgálatokat, s egyre többen jogszerűen kezdték a könnyűszerkezetes házakat építeni Magyarországon. Célunk a piaci előny megszerzése volt, de akaratlanul megindítottunk egy változást, mely változás még ma is tart.
Nem volt ez nagy öröm a vállalkozások számára, hiszen ez sem nem olcsó, sem nem egyszerű:

• egy falrendszer bevizsgálásának költségvonzata (NMÉ/ETA megszerzése) faltípusonként átlagban nettó 1,5-2,2 millió forint, szervezetünk az elmúlt 15 év alatt 33 (!) falrendszert vizsgáltatott be,
• a jogszabályokban, és a vizsgálati dokumentációban (NMÉ/ETA) is előírt minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, az ezt igazoló tanúsítvány megszerzése hozzávetőlegesen nettó 1,5 – 2 millió forint körüli egyszeri költség,
• a minőségbiztosítási rendszer működtetése – mely nem választható, hanem jogszabályi kötelezettség – nem egyszerű, nyűg és pénzbe kerül,
• az éves tanúsítvány fenntartó auditok évente legalább nettó 1 – 1,5 millió forintos költség, azon túlmenően sok hozzáértést is kívánó feladat.

Ha ezt kiszámoljuk, akkora összeg jön ki, hogy érdemesnek tűnik megkerülni a szabályokat, mert nem kevés pénzről, és nem kevés munkáról van szó! S ha a dolgok még mindig megoldhatók „okosban”, a jogszerű vállalkozás máris piaci hátrányban van szemben azzal, hogy egy egészséges társadalomban előnyt kellene élveznie.

Nekünk, jogszerűen építőknek van azonban egy stratégiai partnerünk, akivel az érdekeink azonosak. Kik ők? A hitelező bankok, akiknek a fedezet érthető módon nagyon fontos!
Bár nehezen közelíthetők meg, pedig talán érdemes lenne kicsit fejleszteni kollégáik tudását annak érdekében, hogy nagyobb biztonsággal tudjanak kiigazodni az „okosban megoldók” között.

Mit kellene például tudniuk?

• hogy az NMÉ –és ETA nem engedély,
• hogy Termék Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány nélkül az előbbiek semmit nem érnek,
• hogy ha van NMÉ, nem biztos, hogy van Tanúsítvány, de ha van Tanúsítvány, biztos, hogy van NMÉ,
• hogy az NMÉ, ETA és az úgynevezett Termék Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány mindenki számára elérhető nyilvános dokumentum, csak tudni kell, hogy hol kell keresni,
• hogy az előző ok miatt nem nagy kihívás NMÉ –t vagy ETA –t becsatolni a hitelkérelem dokumentációba úgy, mintha más diplomáját mutatnánk be az állásinterjún,
• hogy az UNIOS –és a magyar rendelet sem az NMÉ/ETA –vagy a Tanúsítvány meglétét írja elő, hanem az úgynevezett „Teljesítmény nyilatkozatot”, melynek azonban - ebben az esetben - feltételei az előbbiek megléte.

Miért is virágzik az „okosba megoldás”, az NMÉ –k és ETA –k letöltögetése a nyilvános tárhelyről, a „papír biznisz”, néhány százezerért eladni –és megvenni a semmit? A szigorú „rendőr” hiánya miatt!

Az ÉMI Nonprofit KFT. nem hatóság, s szerencsére nincs is szereptévesztésben. Akinek pedig lenne szerepe, annak felmutatunk egy színes logóval ellátott papírt, amire az van írva nagy betűkkel, hogy NMÉ, máris boldog, s az „okosban magoldás” záródik is pici pénzért.

Ez olvasható az ÉMI Nonprofit KFT. weboldalán:

„Amennyiben egy termékre vonatkozóan nincsen honosított, harmonizált EN szabvány, illetve a termék az abban foglaltaktól jelentősen eltér, akkor egyedi műszaki értékelés elkészítését kell kérelmezni egy erre feljogosított műszaki értékelő szervezetnél (TAB). Abban az esetben, ha a gyártó a termék forgalmazását csak magyarországi viszonylatban tervezi, akkor Nemzeti Műszaki Értékelésért (NMÉ), ha európai uniós forgalmazást tervez, akkor Európai Műszaki Értékelésért (ETA) kell folyamodnia.” https://emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/epitesi_termekek_forgalmazasa.html

A könnyűszerkezetes házak fal –és födémrendszereire sem UNIO –s, sem Nemzeti szabvány nincs. Ezért kell bevizsgáltatni azokat úgynevezett akkreditált intézettel/laborral/vállalkozással Párizsban, Berlinben, Budapesten és Bukaresten is, azaz az Európai Unió egész területén azzal a céllal, hogy megtudjuk, azok megfelelnek vagy sem egy adott épületre vonatkozó követelményeknek (pl. tűzvédelmi osztályba sorolás, tűzzel szembeni ellenállás/tűzállósági határérték stb.).

Kérdezzük mi a Bankoktól:

• Nem biztonságosabb az a hitelfedezet, melyet a biztosító társaságok mindig is fognak biztosítani mondjuk tűzkár esetére is, hiszen a falai a követelmény szerinti ideig ellen tudnak állni a tűznek, s ezt annak kivitelezője/gyártója hitelesen le is tudja igazolni?
• Nem piacképesebb az a hitelfedezet, mely rendelkezik azon hiteles dokumentumokkal, melyeket a jogszabályok írnak elő?
• Nem kockázatmentesebb az az épülő könnyűszerkezetes lakóház, mely biztos, hogy meg fogja kapni a „használatbavételi engedély” még akkor is, ha akad egy építésfelügyelő, aki ismeri –és végzi is a dolgát?

Érdemes bármit is kockáztatni?
Mi szeretnénk tenni, s ha azt elfogadják segíteni bárkinek! Weboldalunk (www.kohe.hu) tele van magyarázó írásokkal, csak be kell írni a keresőbe, hogy „NMÉ”. Elfogadom, hogy erre nincs idejük, de a tiszta helyzet nem csak a mi érdekünk!

Mi állunk bárkinek a rendelkezésükre szóban –és írásban, személyesen vagy online bárhol az országban s természetesen for free.            
S miért ajánljuk ezt fel? Természetesen önös érdekből! Mi csak a jól megérdemelt piaci előnyünket szeretnénk, hiszen ebben az országban az összes könnyűszerkezetes épület közel fele ma még mindig jogszerűtlenül épül fel sajnos sokszor a hazai Bankok hathatós pénzügyi közreműködésével s a Hatóságok elnéző figyelme mellett.

Hársasi Tibor