Szakértők a lánctartozások elkerüléséért
Évente mintegy 400 milliárdos veszteséget okoz az építőipari alvállalkozóknak, hogy a beruházók nem, vagy csak jelentős késedelemmel fizetik ki az elvégzett munkáért járó díjakat. A problémák felszámolására jött létre tavaly nyáron a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz), amelynek vezetője Máté Miklós, vezető-helyettese Csermely Gábor igazságügyi szakértő. Az eddig elindított több mint ötven eljárás ötöde zárult egyezséggel. Az ügyek többsége háromszázezer és harmincmillió forint érték között szóródik.
Máté Miklós és Csermely Gábor igazságügyi szakértők
A mikro-, kis- és középvállalkozások gyakran nem viszik perre az ügyeket, mert ez jelentős anyagi teherrel járna, ráadásul évek telhetnek el a jogerős döntésig. A problémák felszámolására létre jött Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) feladata, hogy meggyorsítsa az elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését polgári jogi eszközökkel, azaz olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítésigazolások ki nem adása, illetve a kifizetések visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat. A szervezet eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki. A TSzSz az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési teljesítéséből eredő kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad a teljesítésigazolás kiadásával kapcsolatos vitás ügyekben, továbbá kikérhető a véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (például bankgarancia) érvényesíthetőségéhez is. A szervezet által kibocsátott szakvéleményekkel gyorsíthatók a peres eljárások is.
„A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeli újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés” – olvasható az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény általános indokolásában. A TSzSz független szervezetként, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett – a területi és kereskedelmi kamarák bevonásával – működik, finanszírozásáról a költségvetési törvény gondoskodik. Ennek ellenére az eljárás pénzbe kerül, a díja a vitatott összeg nettó értékének egy százaléka, de legkevesebb hatvanezer forint. Az összeg nem haladhatja meg a 450 ezer forintot. A TSzSz harminc napon belül elkészíti szakvéleményét, bonyolultabb ügyek esetében ez az időtartam meghosszabbítható egyszer harminc nappal.
A 2013. július 1-jei hatállyal létrejött TSzSz a működéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi feltételek biztosítását követően 2013. augusztus 12-én megkezdte a működését. Máté Miklós vezető és Csermely Gábor vezető-helyettes a TSzSz működéséről elmondták, hogy a 155 szakértővel működő szervezet nem nyomozóhatóság, tanúk meghallgatására nincs lehetősége, jogi kérdésekben nem foglalhat állást. Egyre gyakoribb, hogy már a szervezet megemlítése is elég ahhoz, hogy az építőipari beruházók tárgyalást kezdjenek az elmaradt kifizetésekről. Az eddig elindított több mint ötven eljárás egyötöde zárult egyezséggel. – Arra is volt példa, hogy szakértő kollégánk már a helyszíni szemle során olyan megoldást javasolt a feleknek, amelyet mindketten azonnal elfogadtak, így elkerülhették a peres eljárást – közölte Máté Miklós. A befogadott ügyek között van százmilliós csarnokvita is, de a befutó megkeresések zöme a lánctartozás „alja”: háromszázezer és harmincmillió forint értékek között szóródnak a vitás esetek.
Forrás: miszk.hu
Ősszefoglaló a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működéséről
Kapcsolódó cikk: Könnyűszerkezetes ház építése az Európai Unió területén és hazánkban