Lassan másfél évtizede épülnek jogszerűtlenül a hazai könnyűszerkezetes házak

2015-04-01 17:48:38

A Magyarországi könnyűszerkezetes házépítési technológia elterjedése – szemben az UNIO többi tagállamával – megrekedt egy szerénynek mondható 10% alatti szinten. Így van ez annak ellenére, hogy ezzel a technológiával az alacsony energiafelhasználású épület olcsóbban valósítható meg, tehát nem véletlenül olyan kedvelt ez tőlünk nyugatabbra!

A könnyűszerkezetes piac fejlődésének talán legfőbb akadálya hazánkban a tájékozatlanság, melyet tetéz az illetékes Hatóságok kétséges magatartása is. Hiszen mindaddig, míg nincs akarat a jogszerű –és jogkövető piaci környezet megteremtésére, nem várható el a vállalkozásoktól az önkéntes és költséges jogszabálykövetés, mely egyébként így piaci hátrányt jelentene számukra. Visszatartó erő csak a megfelelő hatósági fellépés lehetne, ami érthetetlen módon több mint egy évtizede hiányzik! Pedig az érvényben lévő jogszabályok betartása és betartatása természetes igénye a jogkövetésre törekvőknek egy normális társadalomban, s ebben támogatást kizárólag a hatóságoktól kaphatnának! Mivel ez a gazdaság fehérítésének egyik, s talán leghatékonyabb módja is lehetne, még inkább érthetetlen az elnéző államigazgatási magatartás!

Szerencsétlennek tűnik az a gyakorlat is, mely szerint jelentős kapcsolati tőkével rendelkező, önmagukat szakmainak tituláló lobbi szervezetek úgy kommunikálják saját és tagjaik tevékenységét, hogy az a jogszerűség és hitelesség látszatát keltse. De hát mit is tehetnének azok, kik nem jogszerűen végzik könnyűszerkezetes házépítő tevékenységüket?



Mi is itt a probléma?

A 2003 -tól érvényben lévő nemzeti rendelet ugyanúgy, mint az azt 2013. július 1. -vel azt felváltó Európai Uniós rendelet a harmonizált szabvánnyal nem rendelkező termékek és szerkezet (készletek) gyártását – forgalmazását – és beépítését annak bevizsgálásához, s azon túlmenően bizonyos termék és készletfajták esetében egy tanúsítási eljárás lefolytatásához köti („készlet”: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, – 305/2011/EU rendelete I. fejezet 2. cikk.) A könnyűszerkezetes épületek fal -és födémszerkezetei harmonizált szabvánnyal nem rendelkeznek, s azokhoz a bizonyos készletfajtákhoz tartoznak (305/2011/EU rendelet V. melléklet 1 – es rendszer)!

A vizsgálatok eredményeit és egyéb információkat tartalmazó dokumentumok neve az Uniós rendelet hatályba lépése előtt ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és ETA (Európai Műszaki Engedély) volt, ma már NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) és EMÉ (Európai Műszaki Értékelés). Összefoglaló néven műszaki értékelésnek hívjuk őket, de azokat nem egy komplett épületre adják ki, hanem fal -és födémszerkezet típusokra.
Csakhogy ezek a dokumentumok a tanúsítási eljárás lefolytatása nélkül – a könnyűszerkezetes házak vonatkozásában – nem sokat érnek, mivel a jogszerű forgalmazáshoz, azaz könnyűszerkezetes házépítéshez nem elegendőek. Hiszen a műszaki értékelés nem más, mint „az építési termék teljesítményének ... dokumentált értékelése; – 305/2011/EU rendelete I. fejezet 2. cikk 13.

S ha a szerkezet megfelel a „kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan” – 305/2011/EU rendelete II. fejezet 4. cikk (1).  Ezt egyébként a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 5. § (1) pontja is előírja, így: „építési termék építménybe akkor építhető (-k) be, ha termék teljesítményét … teljesítménynyilatkozat igazolja.” S mint korábban idéztük, a műszaki értékelés szerinti készletek bizony építési termékek!

A korábbi törvényben előírt megfelelőség, s az Uniós rendelet szerinti teljesítmény leigazolása a tanúsítási eljárás lefolytatása nélkül azonban nem történhet meg!

S ez hát itt a probléma! Vagyis, hogy azt a bizonyos tanúsítási eljárást a műszaki értékeléssel rendelkező magyar cégek közül 2013. január 7 –ig kizárólag egy (!), 2014 nyaráig pedig mindösszesen kettő (!), mára már végre öt könnyűszerkezetes házépítéssel foglalkozó vállalkozás „csinálta végig”, megszerezve ezzel a jogosultságot a falszerkezetei teljesítményének – 2013. július 1 előtt megfelelőségének – leigazolásához.  S a többi vállalkozás, kik a hazai könnyűszerkezetes épületek elsöprő többségét felépítették, valójában ezt teljesen jogszerűtlenül, a rendeletekben foglaltakat figyelmen kívül hagyásával tette, s egyébként teszi jelenleg is, meglepő módon az illetékes hatóságok tudtával és hallgatólagos hozzájárulásával. 

S tegyük fel a kérdést, kik lehetnek ennek a legnagyobb vesztesei?

Természetesen elsősorban az állam, hiszen a jogszerűség mindig gazdaságfehérítő és munkahelyteremtő hatással van a piacra. Másod sorban természetesen a jogkövető vállalkozások.

S a legnagyobb vesztes a Fogyasztó, aki tudtán és akaratán kívül olyan ház felépítésére költötte és költi fél élete jövedelmét, mely azon túlmenően, hogy az kétséges minőségű, piaci értéke is alacsonyabb lehet akkor, ha mégis „normalizálódik” a környezet. Mára már elérkezett az utóbbi, hiszen egyre több ilyen családi házat akarnak első gazdái eladni, s meglepődnek, ha a vevő hitelező bankja kéri a megfelelőségi -vagy teljesítmény nyilatkozatot, annak bemutatásához kötve a hitelezést. Ilyen többnyire viszont nincs, s az üzlet nem jön létre! A ház csak készpénzre adható el, továbbadva grátiszként az akaraton kívüli kockázatvállalást is.

2015-04-01

Hársasi Tibor

Ha nem olvasta végig a Bio-Ház Team KFT.-ről szóló cikket, feltétlenül térjen vissza, kattintson ide: Le kell-e bontani a Bio-Ház Team KFT. által épített könnyűszerkezetes épületeket?

 

Kapcsolódó információk:
Könnyűszerkezetes ház építése az Európai Unió területén és hazánkban
Könnyűszerkezetes házépítés jogszabályi feltételei (összefoglaló)