A favázas könnyűszerkezetes házak és készházak tartósságáról és tűzállóságáról

Nagyon sok ember gondolja úgy, hogy a fa egy másodlagos építő anyag, s az nem való másra, mint istálló, tároló vagy bármilyen egyéb gazdasági épület építésére. Úgy gondolják sokan, hogy a favázas könnyűszerkezetes házak, készházak hamar „elrohadnak –és összedőlnek”.

A Budai Vár építése 1243-ban indult meg az akkori neve szerinti „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt IV Béla királyunk felgyorsította az építkezést, s 1255 –ben egy oklevelében már, mint megépített várat említi.

1526. szeptember 12. –én a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára, s 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, a török hadak elvonultak, s az üresen hagyott várat október 31. –én Szapolyai János erdélyi vajda (a későbbi I. János király) szállja meg, majd 1527 júliusában I. Ferdinánd király kezére kerül.

Ebben a kis történelmi visszatekintésben minden benne van, amit a fáról –és a favázas készházakról, annak tartósságáról és a tűzzel szembeni ellenállásáról tudni kell!

Az nyilvánvaló, hogy egy vár építésénél nem csak követ, hanem rengeteg – mindenféle modernkori vegyszeres kezelés nélküli – fát is használtak, például a falakon belüli lakó épületek, templomok, magtárak, istállók tetőszerkezete, s ez a Budai Vár esetében is így történt. De a közel 800 évvel ezelőtt megkezdett építésekor fel sem merült senkiben, hogy a tetőszerkezetek ne fából épüljenek, annak ellenére, hogy azt nem 30-50 –vagy 100 évre, hanem jóval több időre tervezték.

Hogy sok fát építettek be, az is bizonyítja, hogy Szulejmán fel tudta azt gyújtatni, ez viszont készház ügyben „első látásra” nem jó hír, de lenn erre még visszatérünk!

Tehát mikor nem tartós a fa?

1. ha tartósan víz éri,
2. ha leég.

Beszéljünk az 1. pontról:

Víz akkor szokta érni a fa tetőszerkezetet, ha a tetőfedés tönkremegy. Mi még olyanról nem hallottunk, hogy a szerkezet előbb összedől, s aztán elkezd beázni, ez csak fordítva szokott lenni, azaz a cserép megy előbb tönkre nem a fa. Vannak szerencsés esetek mely szerint a cserép akár 100 évig is védi a házat az esőtől, s a faszerkezet tökéletesen helyt áll. Miért is?

Ha a fa védett a víztől, annak nedvesség tartalma beépítését követő 1-3 éven belül stabilan beáll 8-10% -ra, s ezen állapotában nem támadják sem gombák, sem farontó rovarok. Az utóbbiak egyébként nem tudnak mit kezdeni az egészséges és száraz fa szöveteivel. S ebben az állapotában a faszerkezet élettartama tulajdonképpen attól függ, hogy ez az ideális állapot meddig tartható fenn. Egy eltakart falszerkezetnél, mint a készházak falának szerkezete, ezt az állapotot fenntartani nem nagy kihívás, dolgunk ezzel nincs.

Beszéljünk a 2. pontról:

Ne legyünk álszentek, a fa ég. Mi azonban azt hallottuk, hogy a tűzoltók azt tartják, ha egy fémvázas épület ég, abba be nem mennek oltani, mert a fémszerkezet a hőtől kilágyulva minden előzetes jel nélkül hirtelen összeomlik, maga alá temetve mindent –és mindenki. A favázas előtte legalább recseg, vannak tehát jelek, nem mellesleg megfelelő méretezés esetén jóval tovább is bírja, mint a fém.

Jó tudni!       
A tűzre az egész Európai Unió területén (is) be kell (-ene) vizsgáltatni a könnyűszerkezetes falakat-födémeket, függetlenül attól, hogy fa –vagy fémvázas, s függetlenül attól is, hogy az készházas technológiával, vagy helyszíni összeállítással épül. Mert erre van úgynevezett (épület funkciójától függő) követelmény – üzenjük mindenkinek, akik azt mondják, hogy nem kell „ÉMI engedély”. S van még egy információnk: ezt a vizsgálatot úgy csinálják, hogy egyszerűen meggyújtják a vizsgált falat/födémet!

Tűzállósági határérték vizsgálat az ÉMI Nonprofit KFT. -nél

A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete Magyarországon a legtöbb, 36 bevizsgált fal –és födémtípussal rendelkezik, s ez egyedülálló. Van olyan homlokzati fal típusuk, amely 60(!) percig ellen tud állni a tűznek, azaz addig nincs veszélyben a benne tartózkodó élete (a követelmény lakó épület homlokzati fala esetén 15 perc). De ehhez nem kellet alkalmazni tűz gátló szert, ami egyébként egy szublimáló (szublimáció: a szilárd anyag közvetlenül, a folyékony halmazállapotot kihagyva, gáz halmazállapotúvá válik), a belső légkörben vagy másfél évtizedig jelen lévő, az egészségre káros vegyszer. Itt jegyezzük meg, hogy a rovar –és gombaölő szerek is szublimáló, az egészségre káros vegyszerek. Mi ezekből a bevizsgált (tévesen megnevezve „ÉMI engedélyes”) falakból-födémekből építjük a könnyűszerkezetes házainkat akár készház technológiával, betartva a jogszabályokat, s figyelve mások testi épségére.

Az első öt európai ország, ahol a legnagyobb arányban épülnek favázas könnyűszerkezetes készházak az összes családi házakhoz viszonyítva:

1. Svédország
2. Norvégia
3. Finnország
4. Ausztria
5. Németország

Magyarországon sokak fejében még mindig van egy tévhit: a könnyűszerkezetes ház, készház a szegényebb rétegek háza. Ezekről az országokról sok minden elmondható, de az biztos, hogy nem, miszerint ezek Európa szegény országai lennének! S tudjuk, a gazdag országok polgárai is gazdagok.

Legyen tehát bizalma a favázas könnyűszerkezetes házak felé, akár készház technológiával is. Ennek a cikknek a szerzője is favázas könnyűszerkezetes házban lakik immáron 20 éve!

Válaszd a készházakat - az olcsó és hatékony megoldást!

Mik a könnyűszerkezetes házak és mik a készházak?

Rakd össze magad saját ÉMI engedélyes készházadat!