2024/3110 CPR rendelet alkalmazása a könnyűszerkezetes építési rendszerek esetében
Könnyűszerkezetes
Házépítők Egyesülete
SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ
Az (EU) 2024/3110 CPR rendelet alkalmazása a harmonizált szabvánnyal nem rendelkező könnyűszerkezetes építési rendszerek esetében
1. Miért fontos az új CPR-rendelet?
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3110 rendelete (Construction Products Regulation – CPR) az építési termékek európai szabályozásának új alapját teremti meg. A rendelet célja nem csupán a korábbi, 305/2011/EU CPR-rendelet korszerűsítése, hanem az is, hogy az európai építőipar fejlődésével lépést tartva támogassa az innovációt, a fenntarthatóságot és a digitalizációt.
A könnyűszerkezetes építőipar számára az új rendelet különösen fontos, mert számos korszerű építési rendszer – például előre gyártott favázas falszerkezetek, födémpanelek, moduláris épületelemek vagy hibrid szerkezetek – nem tartozik teljes egészében harmonizált európai szabvány hatálya alá.
Az elmúlt években gyakran találkozhattunk azzal a téves értelmezéssel, hogy harmonizált szabvány hiányábban egy építési termék nem forgalmazható vagy nem építhető be. Ez a megközelítés sem a korábbi CPR-rendelet, sem az új CPR alapján nem helytálló, csak megvannak a speciális szabályai. A szabályozás lényege nem az, hogy minden építési termék rendelkezzen harmonizált szabvánnyal, hanem az, hogy a termék teljesítménye hitelt érdemlően igazolható legyen.
Ez a könnyűszerkezetes építési rendszerek számára alapvető jelentőségű.
2. Mit jelent ez a könnyűszerkezetes építőipar számára?
A könnyűszerkezetes építés egyik sajátossága, hogy a végleges szerkezet teljesítményét nem lehet kizárólag az egyes alkotóelemek tulajdonságai alapján megítélni, egységes adatokra van szükség. Mert hiába rendelkeznek a készlet elemei, például a faanyag, az acélprofil, a gipszkarton vagy a hőszigetelő anyag külön-külön megfelelő teljesítményigazolással, ettől még maga a falszerkezet vagy födémszerkezet teljesítménye nem tekinthető automatikusan igazolhatónak. A teherbírás, a merevség, a tűzállóság, a hőtechnikai és akusztikai jellemzők, valamint a tartósság a teljes szerkezeti rendszer együttműködésének eredménye. Nem mellesleg ezekre a tulajdonságokra van követelmény, s az annak való megfelelés igazolása elengedhetetlen.
Ezért a CPR szemlélete szerint a vizsgálat tárgya nem kizárólag az egyes építőanyag vagyis elem, hanem maga a kész építési rendszer (több elemből álló építési termék).
Ez a megközelítés a Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete korábbi szakmai álláspontjával is összhangban áll, amely szerint a korszerű fal- és födémrendszerek megfelelőségét rendszerként kell értékelni, nem pedig az egyes alkotóelemek alapján.
3. Mi történik, ha nincs harmonizált szabvány?
Ez az új CPR-rendelet egyik legfontosabb kérdése. A válasz röviden:
A harmonizált szabvány hiánya önmagában nem akadálya egy építési termék európai alkalmazásának, csak megvannak a speciális szabályai. Ez eddig is így volt (hazánkban 2003-tól biztosan), és az új rendelet ezt az elvet továbbra is fenntartja.
Amennyiben egy innovatív építési termékre vagy szerkezeti rendszerre nem áll rendelkezésre harmonizált európai szabvány, a gyártó továbbra is kérheti Európai Műszaki Értékelés (ETA) vagy hazánkban Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) kiadását, s ez nem lehetőség, hanem kötelezettség.
Az ETA (NMÉ) alapját az Európai Értékelési Dokumentum (EAD) képezi, amely meghatározza az adott termék vizsgálati és értékelési módszereit.
Ez különösen fontos az alábbi könnyűszerkezetes rendszerek esetében:
- előregyártott falrendszerek;
- favázas falszerkezeti rendszerek;
- acélvázas falrendszerek;
- előregyártott födémelemek;
- SIP-panel rendszerek (csak a rend kedvéért hozzuk a listára, mert erre is akad vevő);
- moduláris épületek;
- hibrid szerkezeti rendszerek;
- egyedi fejlesztésű paneles építési rendszerek.
Az ETA célja nem a termék „engedélyezése”, hanem annak igazolása, hogy a termék teljesítménye meghatározott vizsgálatok és értékelések alapján hitelt érdemlően megállapítható. Tehát az ETA és az NMÉ nem engedély, nem tanúsítvány, hanem a vizsgálat eredményeit összegző dokumentum, amiben szerepel továbbá a forgalmazás/beépítés egyébb feltétele, nevezetesen a Termék Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány megszerzésének kötelezettsége, mivel annak hiányában nem állítható ki, a falrendszerekre vonatkozó teljesítmény-megfelelőség igazolás.
Ez biztosítja, hogy az innovatív építési rendszerek is megjelenhessenek az európai piacon anélkül, hogy meg kellene várni egy új harmonizált szabvány elkészítését.
Tisztelt Olvasó!
Az ETA és az NMÉ megléte önmagában, a Tanúsítvány és a Teljesítmény és
megfelelőség igazolás nélkül nem jogosít fel semmire, kizárólag a Tanúsítvány
megszerzésére!.
4. Az ETA és az NMÉ szerepe a könnyűszerkezetes építési rendszereknél
A könnyűszerkezetes építőiparban régóta alkalmazott gyakorlat, hogy az innovatív, harmonizált szabvánnyal nem rendelkező építési rendszerek műszaki megfelelőségét egyedi értékelési eljárásokkal igazolják. Magyarországon korábban ezt a szerepet az ÉME (Építőipari Műszaki Engedély), majd a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ) töltötte be. Európai szinten pedig az Európai Műszaki Értékelés (ETA) biztosította az innovatív termékek egységes műszaki értékelésének lehetőségét, s a Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány megszerzésével a falrendszerekre, mint építési termékekre vonatkozó Teljesítmény Nyilatkozatok kiállítására.
Az új CPR-rendelet ezt a rendszert nem megszünteti, hanem megerősíti. A harmonizált szabvány továbbra is az elsődleges műszaki specifikáció, de ahol ilyen nem áll rendelkezésre, az ETA (és NMÉ) továbbra is jogszerű és elfogadott megoldást jelent. Ez különösen fontos a könnyűszerkezetes építési rendszerek esetében, ahol a műszaki fejlődés lényegesen gyorsabb, mint a szabványalkotás folyamata.
A Kö.H.E korábbi szakmai tájékoztatói a kohe.hu tárhelyen helyesen hívták fel a figyelmet arra, hogy egy korszerű fal- vagy födémszerkezet értékelése nem korlátozódhat az egyes alkotóelemek vizsgálatára. A rendszer egészének viselkedését kell igazolni, figyelembe véve többek között:
- a tartószerkezeti teherbírást;
- a vízszintes merevséget;
- a tűzállósági teljesítményt;
- a hőátbocsátási tényezőt;
- a hanggátlást;
- a légzárást;
- a páratechnikai viselkedést;
- a tartósságot;
- a csomópontok működését;
- a gyártás állandóságát.
Az ETA (és az NMÉ) ezért nem egyetlen építőanyag megfelelőségét igazolja, hanem a teljes szerkezeti rendszer igazolt teljesítményét.
5. Mit jelent az új CPR a gyártók számára?
A rendelet alapján a gyártók felelőssége tovább erősödik. A hangsúly a dokumentált, igazolt és ismételhető teljesítményen van.
Fontos, hogy a jogszabályi környezet nem csak az üzemben legyártott panelekre, mint építési termékekre vonatkozik. A jogszabályok nem tesznek különbséget az üzemben, vagy a kivitelezés helyszínén legyártott falrendszerek között, a rendszerre vonatkozó teljesítmény nyilatkozat kiállítása egyik esetben sem kerülhető meg.
Van még egy igen fontos tény:
a falrendszer építési termék, annak elkészítője nem kivitelező, hanem gyártó,
azaz rá annak befejezéséig nem a kivitelezésre, hanem az építési termék gyártásra
vonatkozó jogszabályok az érvényesek! Azaz a gyártó a gyártói szakaszban –
akkor is, ha a termék gyártása a kivitelezés helyszínén történik, s a két
szakasz nehezen elkülöníthető – kívül esik a kivitelezésre vonatkozó
szabályokon (fmv, műszaki ellenőr, tervezői művezető stb.), az általa
legyártott építési termék megfelelőssége kizárólag a gyártó felelőssége. De a
teljesítmény és megfelelőségi nyilatkozat kiállítása számára nem mellőzhető!
A könnyűszerkezetes építési rendszerek gyártóinak ezért célszerű már a termékfejlesztés kezdetén figyelembe venniük azokat a teljesítményjellemzőket, amelyeket később igazolni kell.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
- a termék rendeltetését egyértelműen meg kell határozni;
- a szerkezeti rendszer műszaki leírásának teljesnek és egyértelműnek kell lennie;
- a teljesítményt megfelelő vizsgálatokkal vagy számításokkal kell alátámasztani;
- biztosítani kell a gyártás állandóságát és az ellenőrzött minőségbiztosítást (ISO);
- a beépítés feltételeit egyértelmű alkalmazási útmutatóban kell rögzíteni.
A tapasztalatok szerint ezek nem új követelmények a minőségi könnyűszerkezetes építésben, hanem olyan elvárások, amelyek a felelős gyártók számára eddig is a napi gyakorlat részét kellet volna, hogy képezzék.
Az új CPR ezeket egységes európai keretbe foglalja, azaz ez nem magyar mánia.
6. Mit jelent a tervezők és kivitelezők számára?
A tervezők számára az egyik legfontosabb üzenet, hogy egy ETA-val és NMÉ-val rendelkező könnyűszerkezetes rendszer nem tekinthető „másodlagos” megoldásnak a harmonizált szabvány alapján értékelt termékekhez képest. A döntő kérdés minden esetben az, hogy a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció igazolja-e a rendeltetésszerű felhasználáshoz szükséges teljesítményt.
A kivitelezők számára ugyanilyen fontos, hogy a gyártó által meghatározott beépítési feltételeket maradéktalanul betartsák. Egy korszerű falrendszer vagy födémrendszer igazolt teljesítménye csak akkor érvényesül, ha az alkalmazás a műszaki dokumentációban meghatározott módon történik. Ez különösen igaz az előregyártott rendszerekre, ahol a kapcsolatok, rögzítések és csomópontok kialakítása meghatározó része a szerkezet teljesítményének.
7. Szakmai összegzés
Az (EU) 2024/3110 CPR-rendelet a könnyűszerkezetes építőipar számára nem jelent szemléletváltást, hanem a korábban kialakult megfelelőségértékelési gyakorlat továbbfejlesztését.
A rendelet legfontosabb üzenete, hogy az innováció és a biztonság nem egymással ellentétes célok. Azok a korszerű könnyűszerkezetes fal- és födémrendszerek, amelyek harmonizált szabvány hiányában megfelelő műszaki értékeléssel és dokumentált, a vizsgáló által megadott hiteles teljesítmény adatokkal rendelkeznek, továbbra is jogszerűen alkalmazhatók.
A hazai gyártók számára ez egyértelmű lehetőséget jelent a magas műszaki színvonalú, innovatív építési rendszerek fejlesztésére és európai piacra vezetésére is.
A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete álláspontja szerint az új CPR-rendelet megfelelő alkalmazása hozzájárulhat a magyar könnyűszerkezetes építőipar versenyképességének növeléséhez. Ennek feltétele azonban a korszerű műszaki dokumentáció, az igazolt teljesítmény, az egységes szakmai szemlélet és a jogszabályok következetes alkalmazása.
A rendelet legfontosabb üzenete a könnyűszerkezetes építőipar számára röviden így foglalható össze:
Nem a harmonizált szabvány megléte dönti el egy építési rendszer/termék alkalmazhatóságát, hanem az, hogy harmonizált szabvány hiányában annak teljesítményei megfelelő műszaki értékeléssel hitelt érdemlően igazolható-e, melynek dokumentuma az Európai Műszaki Értékelés (ETA), vagy a Nemzeti Műszaki Értékelés (NMÉ). Nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy ezek a dokumentumok nem engedélyek, a bennük pontosan meghatározott bevizsgált rendszerek forgalmazására/beépítésére nem jogosít fel, és a kapcsolódó Tanúsítvány megszerzése és fenntartása (auditok) elengedhetetlen, mely a jogszerűség alapja.
Azok a fal-és födémrendszerek,
melyek pontosan le vannak írva az ETA-ban, vagy NMÉ-ben, rendszerként építési
termékek (készlet = több elemből álló építési termék), azokra az építési
termékekre vonatkozó szabályok az érvényesek, azaz teljesítmény nyilatkozatot kell
kiállítani, ami nem mellőzhető. Ez szerepel az ETA-ban, NMÉ-ben is. De a
jogszabályi környezet nem tanúsítványt, ETA-t, vagy NMÉ-t ír elő, hanem
kizárólag teljesítmény nyilatkozatot, minden más dokumentum csatolása a csatoló
hozzá nem értését tükrözi, legyen az banki ügyintéző, építésfelügyelő, műszaki
ellenőr, tervező, vagy felelős műszaki vezető.
Sajnos túl sokan vannak a hozzá nem értők, ami akadályozza az ágazat
fejlődését.
Könnyűszerkezetes
épületekhez kapcsolódó NMÉ/ETA/Tanúsítvány
8. Gyakran felmerülő kérdések
Az új CPR-rendelet alkalmazásával kapcsolatban, a könnyűszerkezetes építőiparban több olyan kérdés merül fel, amelyre a jogszabály és a kialakult szakmai gyakorlat egyértelmű választ ad.
Kiválthatja-e az ETA és NMÉ a harmonizált szabványt?
Nem, de nem is ez a cél. Az ETA és NMÉ nem helyettesíti a harmonizált szabványt, hanem olyan termékek esetében alkalmazható, amelyekre harmonizált szabvány nem áll rendelkezésre, ebben az esetben a teljesítmény adatok hiteles megállapítását akkreditált intézet (pl. ÉMI Kft.) végzi. Az ETA önálló műszaki értékelési eszköz, amely lehetővé teszi az innovatív építési termékek teljesítményének igazolását.
Minden könnyűszerkezetes épülethez szükséges ETA, NMÉ?
Először is az ETA nem az épületre, hanem az adott építési termékre vagy építési rendszerre vonatkozik, ami nem más, mint az épület fal-és födémrendszerei, melyek rendszerként építési termékek. Amennyiben egy rendszer olyan termékekből áll, amelyek megfelelőségét más módon igazolják, illetve a rendszerre harmonizált műszaki specifikáció áll rendelkezésre, külön ETA kiadására nincs szükség. Az alkalmazandó megfelelőségértékelési út mindig az adott terméktől és annak rendeltetésétől függ.
A CE-jelölés önmagában igazolja a termék alkalmasságát?
Nem. A CE-jelölés azt tanúsítja, hogy a gyártó a
vonatkozó uniós szabályok szerint (vagy szabvány, annak hiányában ETA alapján) meghatározta
és dokumentálta a termék teljesítmény adatait. Az adott építménybe történő
beépítés alkalmasságát minden esetben a tervezőnek kell megítélnie, figyelembe
véve az építményre vonatkozó követelményeket és a termék igazolt
teljesítményét.
CE-jelölés NMÉ esetében nem használható!
Mit jelent mindez a könnyűszerkezetes rendszerek fejlesztése szempontjából?
Az új CPR-rendelet kedvezőbb környezetet teremt az innováció számára. A gyártók már a fejlesztés során számolhatnak azzal, hogy harmonizált szabvány hiányában is rendelkezésre áll olyan megfelelőségértékelési rendszer, amely lehetővé teszi új szerkezeti megoldások európai piacra jutását.
9. Következtetések
Az építőipar fejlődése egyre inkább az iparosított, előregyártott és fenntartható építési technológiák irányába mutat. A könnyűszerkezetes építési rendszerek ebben a folyamatban meghatározó szerepet töltenek be, ezért különösen fontos, hogy a műszaki szabályozás képes legyen követni az innováció ütemét.
Az (EU) 2024/3110 CPR-rendelet ezt a célt szolgálja. A szabályozás fenntartja azt az alapelvet, hogy az építési termékek alkalmazhatóságának alapja a hitelt érdemlően igazolt műszaki teljesítmény. Egyben korszerűbb keretet biztosít a harmonizált szabvánnyal még nem rendelkező innovatív termékek értékelésére is.
A könnyűszerkezetes fal- és födémrendszerek esetében ezért továbbra is a teljes szerkezeti rendszer vizsgálata és értékelése áll a középpontban. A megfelelőség nem az egyes alkotóelemek külön-külön történő értékeléséből következik, hanem a rendszer egészének igazolt működéséből.
A magyar gyártók számára ez egyszerre jelent felelősséget és lehetőséget. A korszerű műszaki dokumentáció, a vizsgálatokkal alátámasztott teljesítmények és a megfelelő minőségbiztosítás nem csupán jogszabályi elvárás, hanem a piaci versenyképesség alapvető feltétele is.
A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete álláspontja szerint az új CPR-rendelet megfelelő alkalmazása hozzájárulhat a könnyűszerkezetes építési rendszerek hazai és európai elismertségének növeléséhez. Ehhez azonban elengedhetetlen a jogszabályok helyes értelmezése, a műszaki követelmények egységes alkalmazása és a folyamatos szakmai együttműködés a gyártók, tervezők, kivitelezők és megfelelőségértékelő szervezetek között.
Felhasznált jogforrások és szakmai háttéranyagok
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3110 rendelete az építési termékekről.
- Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (CPR), történeti összehasonlítás céljából.
- 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályairól.
- A Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete (Kö.H.E) szakmai tájékoztatói az ÉME, NMÉ és ETA alkalmazásáról https://kohe.hu/50/NME-ETA
Záró gondolat
A könnyűszerkezetes építés fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a korszerű műszaki megoldások objektív értékelése. Az új CPR-rendelet ezt a szemléletet erősíti: nem a szabvány megléte önmagában a meghatározó, hanem az, hogy az építési rendszer teljesítménye megbízható és hiteles vizsgálatokkal, számításokkal és akkreditált intézetek által összeállított műszaki dokumentációval igazolható legyen (ETA, NMÉ). Ez biztosítja egyszerre az építmények biztonságát, a felhasználók bizalmát és az innovatív magyar könnyűszerkezetes építési rendszerek versenyképességét az európai piacon.
Kelt: Hódmezővásárhely, 2026-07-12.
Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete
www.kohe.hu
www.kohehazak.hu
www.keszhazkft.hu